Ízelt elemek
A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj 1987-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a 35 év alatt, önálló művészi tevékenységet folytató, tehetséges kézműves-iparművészek pályakezdését, alkotómunkáját és művészi fejlődését.
21 találat megjelenítése a következő témában:
Petőfi Kulturális Ügynökség
A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíj 1987-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a 35 év alatt, önálló művészi tevékenységet folytató, tehetséges kézműves-iparművészek pályakezdését, alkotómunkáját és művészi fejlődését.
A Mi, magyarok legújabb epizódjában Szőke András Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, színész, forgatókönyvíróhoz csatlakozunk, aki a számára legkedvesebb Veszprém vármegyei helyszínekre kalauzol el bennünket.
Vas vármegye a lelassuló időt képviseli, a táj viszonylagos érintetlenségében egészen a honfoglalás koráig s még tovább megtalálhatjuk az őseink nyomát. Fontos történelmi helyszínek idézik múltbéli emlékeinket; a Nádasdy- és Jurisics-vár, valamint más emlékhelyek mellett a térség sokszínű természeti élményt kínál. A bükfürdői és sárvári gyógyvizek, valamint a Rába változatos tájainak bejárása során érdemes megkóstolni a helyi ízvilág egyik jellegzetes fogását, a vasi burgonyás dödöllét is. A gazdag örökségű, szépségekben bővelkedő vidéket Scherer Péter színésszel barangolhatjuk be a Mi, magyarok-videósorozat következő részében.
A Magyar Tudomány Évében különleges csapat épül, amelyhez Tudományos Nagyköveteket keresnek! 16 és 28 év közötti fiatalok jelentkezését várják, akik szeretnek csapatban dolgozni és nyitottak új dolgok tanulására. Ha a tudomány iránt szenvedélyesen érdeklődő vagy, aki képes közérthetően és lebilincselően kommunikálni közönség előtt is, ez a program neked szól!
Jókai az irodalom popsztárja volt? Melyik volt Hansági Ágnes legemlékezetesebb irodalomórája gyerekként? Melyik Nemjuci-dalhoz passzolna a leginkább egy turkálóból szerzett flitteres felső? Minderre fény derül A jövő olvasói-videósorozatunk romantikus beszélgetéseiből.
Szentendrén minden kavics, macskakő, boltív vagy ablak egy-egy történetet hordoz magában. A mindenki által könnyen észrevehető részleteken túl azonban a város igazi kincsei és meséi sokszor rejtve maradnak. A Petőfi Kulturális Ügynökség, a Szentendrei Régi Művésztelep, valamint a Szentendre Fotóklub közös tárlatán a népszerű terek mellett a város felfedezésre váró szegletei és életre kelnek – így válik láthatóvá a láthatatlan.
A Göcseji Falumúzeum sokrétű néprajzi gyűjteménye és az őshonos kápolnapusztai bivalyrezervátum mellett természetes fürdővizeivel, élő néphagyományával Zala vármegye páratlan kulturális és turisztikai értékét képvisel. „Zala a világ egyik csodája” – hangsúlyozza Kovács Gyula erdész, pomológus, akinek vezetésével a történelmi tájegység legnagyobb kincseit fedezhetjük fel a Mi, magyarok-videósorozat új részében.
Hogyan hangzik Szalóki Ági kedvenc idézete, amit betűtésztából kirakna a tányérja szélére? Melyik irodalmi hőssel randizna Dr. Hevesi Kriszta? Hogyan nyújthat támaszt, menedéket az olvasás a mindennapokban? Minderre fény derül a Petőfi Kulturális Ügynökség olvasásnépszerűsítő-videósorozatának legújabb epizódjaiból.
Február 25-e a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Miért fontos az emlékezés? Melyek azok a kiadványaink és programjaink, amelyek révén még inkább elmélyülhetünk a témában? Alább összegyűjtöttük!
Milyen alapvető kulturális motívumokat társítunk ma a Kunsághoz? Miért írt köszönőlevelet a kiskunfélegyháziaknak Kossuth Lajos? Ki ihlette Petőfi Sándor Megy a juhász a szamáron című versét, és vajon mit csinál napjainkban egy versvándor? A Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok-videósorozatának Bács-Kiskun vármegyei epizódjában a Kunság kiemelt helyszíneit megismerve, a hagyománytisztelet jegyében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.” – írja Márai Sándor (1900. április 11. – 1989. február 21.) , a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója Füves Könyv című művében. Kassa, Budapest, Nápoly, New York, Salerno: különleges életútja határokat és kontinenseket ível át. A 125 évvel ezelőtt született, 36 éve elhunyt író nem mindennapi életútját Simon Attila irodalomtörténésszel kíséreljük meg felidézni.
84 méter magas, a Májuskút-völgy fölött ível át és világrekorder – ezek a Nemzeti összetartozás hídjának fő jellegzetességei. A gyalogos függőhíd Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kiemelt kulturális gazdagságának a részét képezi. A Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok című videósorozatának következő epizódjában ezek mentén a honfoglaláskori emlékeink között is kalandozunk majd Bakos Tibor hagyományőrző íjász vezetésével.
Az olvasásnépszerűsítő kampányunkban hétről hétre ismert és elismert költőket, írókat és alkotókat kérdezünk az olvasáshoz és a könyvekhez fűződő viszonyukról. Melyik alakkal találkozna a Bibliából Háy János? Milyen írókat látna szívesen az irodalomóráján Grecsó Krisztián? Melyik a kedvenc népmeséje ifj. Csoóri Sándornak? Milyen érzés egy Carson Coma-dalszövegben benne lennie Kollár-Klemencz Lászlónak? Mindezekre fény derül A jövő olvasói-videósorozatunkban!
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Jókai Mór 200 éves születésnapja alkalmából 2025. február 18-án szabadon hozzáférhetővé tesz egy válogatást a nagyközönség számára az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményeiből. A válogatás 200 darab műtárgyat mutat be a páratlan értékű Jókai-hagyatékból.
Egy magyar nábob. Kárpáthy Zoltán. A kőszívű ember fiai. Fekete gyémántok. Jókai Mór legismertebb regényei. 1825. február 18-án, idén 200 éve született a 19. század egyik legnépszerűbb és legismertebb írója. A Jókai-bicentenárium évében a Petőfi Kulturális Ügynökség számos, Jókaihoz kapcsolódó eseménnyel és tartalommal készül – többek között Kautzky Armand színművész tolmácsolásában hallhatjuk a nagy mesemondóként is emlegetett Jókai egyik versét.
Egy magyar nábob. Kárpáthy Zoltán. A kőszívű ember fiai. Fekete gyémántok. Jókai Mór, minden idők egyik legnépszerűbb és legolvasottabb magyar írója 200 éve született, művein generációk nőttek fel. A magyar széppróza napja alkalmából Hansági Ágnes irodalomtörténészt, neves Jókai-kutatót kérdeztük az író jelentőségéről.
Február 11-én az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be a Petőfi Sándor verseit tartalmazó kritikai kiadás hatodik, egyben utolsó kötetét, ahol többek között Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Rózsa Dávid, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mondott ünnepi köszöntőt. A kötet szakértői – Fried István, Hargittay Emil, Hermann Róbert, Kecskeméti Gábor, Földesi Ferenc – pedig kerekasztal-beszélgetésen meséltek a sorozat utolsó kiadványának részleteiről.
„Kiemelheted a lányt a vidékről, de vidéket nem emelheted ki a lányból” – ezzel az erős képpel indít minket utunkra Iván Szandra Fonogram-díjas énekes, zongorista, dalszerző a Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok című videósorozatának Hajdú-Bihar vármegyéről szóló epizódjában.
A nemzet poétája. A szabadságharc hőse. A Júlia-versek szerzője. A szilveszter éjjelén született „apostol”, Petőfi Sándor nemzeti emlékezetünk szerves része, akinek a költészetén generációk nőttek fel. 2025 februárjában mutatják be az alkotó műveiből készült kritikai kiadás utolsó, hatodik kötetét, ami méltó megkoronázása ennek a rendkívüli életműnek. Ez a megjelenés nem csupán a költészete iránti tiszteletet, hanem a műveihez való folyamatos visszatérést, és az abban rejlő rétegek újabb és újabb felfedezését támasztja alá.
„A mesében minden megtörténhet. Ahogy az életben is.” – írja Csoóri Sándor a Tenger és diólevél című esszékötetében. Mágia, erő, népiesség, szuggesztivitás: ezen a napon, 95 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor. A kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A kerek évfordulók lehetőséget nyújtanak az eltelt évtizedek összegzésére, így a Petőfi Kulturális Ügynökség fenntartásában működő Szentendrei Régi Művésztelep ünnepi, retrospektív kiállítást szervez Bereznai Péter hetvenedik születésnapja alkalmából. A műalkotások időutazásra invitálják a látogatókat, akik elmerülhetnek a Munkácsy-díjas festőművész több mint ötven évet átölelő életművében.
Márkáink