• Szívvel, kézzel, lélekkel

Szívvel, kézzel, lélekkel

2025. 02. 24.

Népzene és kerámiaművészet? Agyag és grafit? Hogyan ér össze Kósa Klára érett keramikusművész alkotásmódja és Klinkó Zita, általános iskolás diák gyermeki tehetsége? Mindenre fény derül a Petőfi Kulturális Ügynökség égisze alatt működő, Szentendrei Régi Művésztelep legújabb tárlatán: a Száll az ének című kiállítás február 28-tól várja az érdeklődőket.

Kósa Klára (1947) keramikusművész – érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja –, több mint ötven éve alkot: műhelye a festői szépségű Szentendre városában található, ahol unokahúgával, Kósa Judittal dolgozik együtt. „Ötévesen, mint minden gyerektől, kérdezték a felnőttek, mi leszek, ha nagy leszek. A kezemben nem volt még addig egy kicsi agyag sem, de azt mondtam, hogy én egy nagy kerámikus vagyok. Ezt mindenki megjegyezte, sokan ma is emlékeznek rá” – elevenítette fel Kósa Klára egyik első emlékét. Minden alkotása egyedi és kézzel készített: nem használ sablonokat vagy éppen előrajzolást. Egyszerre ötvözi az ősi módszereket és a mai kor vívmányait is: a keresztény és zsidó kultúra szimbólumaival, a magyar népművészetben és reneszánszban használatos mintákkal, színekkel, jelképekkel és formákkal fejez ki valamiféle újat – kultúránk egyetemességét és az univerzális végtelent. „Nem a technikánál kell leragadni, hanem tovább kell lépni, mert a művészet ott kezdődik, ahol a másolás véget ér” – hangzik ars poeticája.

Kósa Klára életművének esszenciáját különleges módon ismerhetik meg a látogatók, ugyanis a falikerámiák és vázák egy másik generációhoz tartozó művész filccel és ceruzával készült rajzaival lépnek párbeszédbe: Klinkó Zita a szentendrei Templomdombi Általános Iskola diákja. Így jelenik meg egyszerre a gyermeki tehetség és az érett művész, hidat képezve a generációk és korok között.

A kiállításon bemutatott alkotások ihletforrása a népművészet gazdag hagyományvilága, amelynek jellegzetes motívumai – a virág- és állatszimbólumok, színek, folyók, hegyek, mezők és erdők – nem csupán a látványban elevenednek meg. Hiszen a tárlat tisztelgés apropóját Bartók Béla és Kodály Zoltán előtt, a két szerző népdalgyűjtő munkásságának 120. évfordulója alkalmából: a kiállított alkotások reflexiók egy-egy népdalra.

A Zöld erdőben lakik egy madár, a Cifra palota vagy a Fölszállott a páva dallamai által az öröm és bánat, a munka és mulatság, a szerelem és csalódás, a gondolatok, érzések, álmok és imák világa tárul fel a szemlélődők előtt. A kiállítás nem csupán vizuális élményt nyújt: a műalkotások mellett elhelyezett QR-kódok beolvasásával a látogatók meghallgathatják a hozzájuk kapcsolódó dallamokat is, így egyedülálló összművészeti élmény részeseivé válhatnak.

A népi művészetnek feladata van. Régi emléket hozni, régi emléket adni a ma emberének. Nem több, nem kevesebb. […] Az igazi népi művészet grafikai ima!– hangsúlyozta Kósa Klára a kiállítást ajánlva.

Kiállításmegnyitó: 2025. február 28., péntek, 18:00
Helyszín: Szentendrei Régi Művésztelep, 2000 Szentendre, Bogdányi u. 51.
Program: A vendégeket köszönti dr. Jusztusz Noémi, a Petőfi Kulturális Ügynökség alkotóművészetekért felelős osztályvezetője
A kiállítást megnyitja: dr. Bor Zoltán közgazdász, jogász, műgyűjtő, aki évtizedes baráti kapcsolatot ápol Kósa Klára alkotóművésszel
Közreműködnek: Szerényi Béla akadémikus, előadóművész és az Óbudai Népzeneiskola művésztanárai, növendékei.

A kiállítás 2025. március 23-ig tekinthető meg a Szentendrei Régi Művésztelepen nyitvatartási időben.

Kultúrahordozó

Márkáink