21 találat megjelenítése a következő témában:
Petőfi Kulturális Ügynökség
Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze vehette át a 2026-os Kaszás Attila-díjat. Rendkívül szoros közönségszavazás döntött az idei nyertesről: a négy döntős – Bartha Boróka, Kelemen Zoltán, Ötvös András és Pap Lujza – közül a legtöbb szavazatot kapó előadó lett a díj idei kitüntetettje. Az ünnepélyes díjátadóra szeptember 17-én, a Vígszínházban került sor, A padlás című előadás előtt.
Bemutatták a Kaszás Attila-díj idei döntőseit: Bartha Borókát, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kelemen Zoltánt, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, Ötvös Andrást, a Vígszínház, valamint Pap Lujzát, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészét. Rendhagyó módon négy színművész közül választhatja ki a közönség az elismerés idei várományosát.
Egy nap, amikor a magyar irodalom ikonikus helye új találkozások otthonává válik. Egy hely, amely generációk óta inspirál alkotókat, és ahol múlt és jelen, meghatározó életművek és új hangok találkoznak. Könyvek, zene, színművészet és képzőművészet kapcsolódik össze a Balaton egyik leginspirálóbb helyszínén.
A KultúraPONT a Sziget Fesztivál közösségi tere, ahol a kortárs magyar kultúra kel életre, és kapcsol össze embereket. A Petőfi Kulturális Ügynökség idén ikonikus könnyűzenei alkotókat és izgalmas új hangokat hoz a Szigetre. Fellépnek frissen berobbant alkotók, mint a Balkan VIP, és befutott zenészek, mint Járai Márk és Henri Gonzo. Fény derül zeneipari titkokra, esténként pedig slam poetry lesz a KultúraPONT színpadán.
A Művészetek Völgyében található KultúraPONT egy olyan vibráló közösségi helyszín, amely a kortárs magyar kultúra legjavát vonultatja fel és hozza közelebb a látogatókhoz. A Petőfi Kulturális Ügynökség idén is elhozza a völgybe az alkotókat, közösségeket és változatos programjaikat, így téve közös élménnyé a képzőművészetet, a zenét és az irodalmat. Interaktív workshopok, élő beszélgetések, kulturális kvízek és kreatív alkotófolyamatok várják az érdeklődőket. A Kék Cetli élő programjaiban dr. Farkas Levente András vendégei Földes László Hobo és Ferenczi György lesznek, miközben Mészáros Zsolt, a Törzsvendég című YouTube-sorozat műsorvezetője egy rendhagyó erdei sétára invitálja a közönséget. A rendezvény vizuális élményét Krizbo festményei gazdagítják, aki a helyszíni diskurzusokat örökíti meg a vásznon – hasonlóan a Kultúrapont legfrissebb, Úgyfest című sorozatához. Pont itt, pont neked! Egy hely, ahol a kulturális élményekből valódi találkozások és összetartó közösségek születnek.
Augusztus 23-án különleges, nyárzáró ünnep született a Balaton-felvidék szívében: az Irodalmi Szigliget összművészeti fesztivál. A Szigligeti Alkotóház egyszerre idézte meg múltját és mutatta fel a jelenben is élő szellemiségét – bizonyítva, hogy a kultúra akkor él igazán, ha közösségben születik és közösségben marad fenn.
A múlt nem poros vitrin: élő történet, amely akkor válik a miénkké, ha kézbe vesszük, kérdezünk róla és megtapasztaljuk. A Bor, Mámor, Bénye program részeként, augusztus 14-17. között az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének csapata épp ezt kínálja: játékos, mégis tudományos belépőt a történelembe – kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Balaton-felvidék szívében, a természetvédelmi park fái között áll a Szigligeti Alkotóház – a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alkotói központja. Nemes Nagy Ágnes szavaival élve: „Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen.” E falak között születtek művek, szövődtek barátságok, itt pihent és dolgozott Nagy László, Örkény István, Pilinszky János, Juhász Ferenc, Füst Milán, Németh László, Kassák Lajos, Tamási Áron, Kertész Imre, Szabó Magda és még számos, maradandó életművet hátrahagyó alkotó. 2025. augusztus 23-án, a Petőfi Kulturális Ügynökség fenntartásában működő Szigligeti Alkotóház egész napos, ingyenes összművészeti fesztiválra hívja a közönséget, ahol irodalom, zene, színház és képzőművészet találkozik a Balaton egyik leginspirálóbb helyszínén.
Idén is varázslatos pillanatokat élhetett át, aki kilátogatott az ország elsőszámú összművészeti fesztiváljára, a 34. Művészetek Völgyére. Az egyik legizgalmasabb helyszín a kapolcsi Petőfi Udvar volt, ahova a Póka Egon Művészeti Akadémia (PEMA) is kitelepült, és inspiráló, élőzenés programokkal szórakoztatta az érdeklődőket. De hogy élték meg mindezt a főszereplők? Most elmesélik ők!
A színház nem csupán művészet: közösség, felelősség és hivatás is. A 2025-ös Kaszás Attila-díj három jelöltje ezt a hármas küldetést testesíti meg: Bakonyi Csilla, Sodró Eliza és Csathó Norbert azok közé a színművészek közé tartoznak, akik nemcsak kivételes tehetségükkel, hanem közösségépítő erejükkel is gazdagítják a magyar kulturális életet.
A „sejtés” hívószóval hirdeti meg hagyományos irodalmi pályázatát a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál.
Milyen történeteket rejthet egy-egy dalszöveg? Hogyan válik egy vers dallá, és mikor születik meg a pillanat, amikor a zene már nemcsak szól, hanem mesél is? A Művészetek Völgyében idén is visszatért a Zene + szó elnevezésű különleges, élőzenés beszélgetéssorozat, ahol a hazai, kortárs könnyűzene jeles, lírikus alkotói osztották meg gondolataikat az ihletettség pillanatairól július 24-én.
Mi a közös a pásztorok és a katonák között? Mitől különlegesek fegyveres táncaink? Appelshoffer János koreográfus, Örökös Aranysarkantyús táncos mesél nekünk a botolótáncok eredetéről, aki szerint nem elég, ha a magyar néptánc tanulását csupán a mozdulatok lemásolásaként értelmezzük – az eredete, a közlője által megélt életérzés ismerete nélkül nem juthatunk a teljesség közelébe. A Nagy Figurák első évadának záróepizódjában Balázs Mihály aranyosapáti pásztorbotoló táncát idézzük fel.
A Petőfi Udvar idén is igazi kulturális olvasztótégelyként működik: egy olyan térként, ahol a művészetek egymásra találnak, és ahol minden látogató megtapasztalhatja, milyen az, amikor a kultúra valóban élővé és befogadhatóvá válik.
Egy testvér vallomása arról az emberről, aki nemcsak a magyar költészet egyik meghatározó alakja volt, hanem szeretett báty, példakép és kritikus tanító is. A gyermekkori emlékektől a közös irodalmi munkákig, a szigorú neveléstől a mély szeretetig tárul fel Nagy László emberi és költői arca. Ez az interjú arra emlékeztet, hogy Nagy László életműve ma is élő, tiszta forrás, amelyből erkölcsöt, emberséget és művészi erőt meríthetünk.
A 21. századi gyerekek számára Jókai Mór világa elsőre távolinak és nehezen befogadhatónak tűnhet – de vajon mit kezd egy irodalmi múzeum ezzel a kihívással? Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa, Sóki Diána szerint a kulcs az élmény, a tárgyak varázsa és az interdiszciplináris megközelítés. A Jókai-bicentenárium apropóján a készülő kiállításról, múzeumpedagógiai módszerekről és hosszabb távú iskolai együttműködésekről beszélgettünk: szó esik kertészkedésről, városi sétáról, mítoszokról, és arról is, miért nem kötelező, hanem lehetőség a tanulás, ha egy múzeumi térbe lépünk be.
A 1962-es válaszúti gyűjtésen megörökített Kallós György „Duka” ritka magyar táncáról mesél Berecz István örökös aranysarkantyús táncos. A Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató 2012. évi győztese szerint az általa választott mezőségi tánc több szempontból is a szabadság szinonimája.
Milyen a hozzád illő olvasmány? Melyek a legfrissebb ifjúsági regények, babafoglalkoztatók? Milyen egy személyre szóló könyvtanácsadás? A Petőfi Kulturális Ügynökség MeseCentrumának és az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumának közös szervezésében nyáron is vár a mese- és olvasósarok egy különleges program keretében, ahol a könyvek életre kelnek, a történetek pedig hozzád szólnak: olvass, kérdezz, fedezz fel új kedvenceket Dr. Harmath Artemisz irodalmár segítségével!
Mindenki azt hiszi, hogy a James egy divatnév, de Karácsony János énekes, gitáros, a legendás LGT és Generál tagja a Petőfi Kulturális Ügynökség Életút-sorozatának legújabb részében megosztja a nézőkkel, hogy ez a becenév bizony több mint ötvenéves. „Az általános iskola második osztályában vagyunk. Volt egy feliratos kovboj-film, amiben a James nevű tehenészfiú nagyon hasonlított rám.”
Egy olyan kiváló, élő hagyományainkat őrző férfi áll a filmsorozat ötödik epizódjának fókuszában, aki nemcsak zenei, hanem táncosi tudása révén is ott van a magyar néptáncmozgalom nagy figurái között. A zenekarával a világot bejárt szászcsávási brácsás, Mezei Ferenc Csángáló ez az ember.
A Jókai Sound nem nosztalgia, hanem jelenidejű kalandregény: népzenei gyökerekből kinövő elektropop, világzenei burjánzás, balladákból lett beatdropok, szabadságharcos szintik és egy csipet Balaton-melankólia. Tarts velünk egy elképzelt fesztivál programfüzetében, ahol megnézzük, hogy a 200 éve született írófejedelem hogyan állítaná össze ma a saját lineup-ját!
Márkáink
