„Nem meghódítani kell a természetet, hanem benne élni”
Miért fontos, hogy megőrizzük a régi magyar gyümölcsfajtáinkat? Hogyan függ össze a gyümölcsészet és a kultúra? Miért jelenthet gyógyírt a klímaszorongásra a Tündérkerti pomológia című könyvben rejlő hasznos tudás? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk az Ambrus Lajos József Attila-díjas író és Kovács Gyula, Prima Primissima díjas erdész, pomológus által közösen jegyzett könyvét fellapozva. A kötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Kortárs Kiadó közös kiadásában, a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódva jelent meg.
Március 25-én van a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A katolikus egyház számára ez a nap őrzi az Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának emlékét. De nemcsak egyházi ünnepként, hanem a népi hagyományokban is kiemelkedő szerepet kap a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: ez a termékenység, a természet és az ember közötti kapcsolat megújulásának ideje. A néphagyomány szerint ez a nap a legideálisabb a fák oltására és szemzésére.
A Tündérkerti pomológia régi hiányt igyekszik pótolni, hiszen az elmúlt időszakban nem született átfogó jellegű mű a témában. A könyvbe válogatott, Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajták eredettörténetét ismerhetjük meg. A könyv több mint egy klasszikus gyümölcstan, egy hagyományainkkal átitatott kultúr- és mentalitástörténet, amely a gyümölcsre életünk nélkülözhetetlen részeként tekint.
„Kovács Gyula erdész évtizedekkel ezelőtt szűkebb pátriája, Göcsej gyümölcseit kezdte számba venni, munkája nyomán mára Kárpát-medence-szerte több száz „tündérkert” vált közösségösszetartó erővé, kultúrateremtő hellyé is. Ez a Tündérkert ma a legnagyobb gyűjteményes „génbank” Közép-Európában, amely 3600 termő gyümölcsfajtát számlál. A könyv mögött ez a nemzeti kincs áll – nélküle ez a munka sem születhetett volna meg” – emelte ki Ambrus Lajos, a könyv egyik szerzője.
A magyar kultúrtörténetben számos gyümölcsfajta kötődik neves íróinkhoz és történelmi személyiségeinkhez. A könyvben felbukkan többek közt Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Zrínyi Miklós és Jókai Mór neve is.
Kovács Gyula pomológus úgy véli, hogy egy nép addig marad meg, ameddig kultúráját megőrzi. „Nem meghódítani kell a természetet, hanem benne kell élni. Ha ezt megértjük, akkor működik a rendszert, ahogyan a Tündérkert is. Amikor gyümölcsöt oltunk, például Petőfi-körtefáját, akkor azt az egész históriát adjuk vissza, nemcsak a fát, hanem az egész kultúrát adjuk tovább” – tette hozzá.
„A kovászemberek olyan személyek, akik jóval a saját egyéni érdekeiken túlmutatóan tudnak valami olyan teljesítményt felmutatni, ami megerősíti, megemeli és megtartja a nemzetet, és ez a két ember ilyen ember” – hangsúlyozta Demeter Szilárd író, filozófus, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) igazgatósági elnöke, utalva a szerzők értékmentő és - teremtő munkásságára.
A gazdagon illusztrált kötet a Culinaria Hungarica sorozatban jelent meg (Nagy almáskönyv; Kakastaréj; Régi szegedi konyha), több mint félezer színes képpel: archív gyümölcs- és kertábrázolásokkal a középkortól kezdődően, valamint több száz tündérkerti gyümölcsfotóval. A könyv illusztrációit Kesselyák Rita kortárs festő festette, valamint a Biodiversity Heritage Librarytől és a USDA Pomological Watercolor Collectiontól származik. A gyümölcsökről az egyedülálló műtermi felvételeket Sulyok Miklós fotós készítette.
A kötet megvásárolható a Kultúra.hu webshopjában, a Kortárs Kiadó weboldalán keresztül és a nagyobb könyvesboltokban.
A Petőfi Kulturális Ügynökség számára kiemelten fontos misszió, hogy a népi kultúránkban és hagyományainkban rejlő hasznos tudást újra köztudatba emelje. Ezt a célt szolgálja a Kultúra.hu YouTube-csatornáján elérhető és több mint negyven epizódot számláló Petőfi Akadémia című sorozat, amelyben gyakorlati tudásra tehetünk szert többek közt a gyümölcsészet és az állattartás terén.
