Magyarországon a Fejedelmek aranya

A Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megnyíló Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat az erdélyi fejedelmek csaknem százötven éves történetét mutatja be 16–17. századi fizetőeszközökön, díszfegyvereken, páncélzatokon és kiemelkedő értéket képviselő más ötvöstárgyakon keresztül.

A kiállítást tavaly Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban, majd Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeumban tekinthette meg a nagyközönség, ahol kiemelkedő érdeklődés övezte: több mint 23 ezren voltak kíváncsiak a páratlan műkincsekre. A tárlat anyaga végül akciófilmbe illő körülmények között térhetett haza Marosvásárhelyről 2025. február 28-án: a Fejedelmek aranyát a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával sikerült hazaszállítani.

A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a Csíki Székely Múzeum között határokon átívelő közös gondolkodás eredményeként megvalósult utazókiállítás azzal a céllal jött létre, hogy a pénzérméken, azaz azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelmek képe, megrajzolja Erdély gazdag és időben is tág szekvenciákat átfogó portréját.

A fejedelmi reprezentáció fegyverekkel, viseleti darabokkal, valamint ötvöstárgyakkal egészült ki. A kiállítás témájának jelentős tárgyi anyaga a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményét kezelő Pénzmúzeumból származik, ezt egészítették ki a Nemzeti Múzeum kincsei, valamint a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum műtárgyai, a szakmai megvalósításban a projektet az MNMKK Iparművészeti Múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum támogatta.

A március 13-ai megnyitón Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a 12 pontra hivatkozva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezzel a kiállítással, amely március 1-jére virradóra visszatért Magyarországra, kulturális értelemben teljesül a március ifjak által követelt unió Erdéllyel, mivel a cél az, hogy ilyen és ehhez hasonló kincsek bemutatásával a Kárpát-medence összes magyarja megismerhesse közös értékeinket. Zsigmond Gábor főigazgatója szerint az öt és fél milliárd forintos biztosítási értékű kincsekkel Erdély költözik be a kupolaterembe; olyan, Nagybányán vert pénzekkel, amelyek hitelesen tanúskodnak az egykori Erdélyi Fejedelemség kulturális fellegvár voltáról. A március 15-én megnyíló kiállításnál jobban nem is tiszteleghetne jobban a múzeum a forradalom emléke előtt. Bízik benne, hogy ez a kuriózumszámba menő esemény sokakat a múzeumba vonz majd az ünnepi napokban. Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke a Csíkszeredát és Marosvásárhelyt megjárt kiállítás szállítási problémáira tért ki legrészletesebben, életszerűtlennek nevezve a román hatóságok páncélautóra vonatkozó elvárásait, mivel a páncélozott autók laprugósak, míg a műkincsszállítás a rázkódás elkerülése érdekében légrugós járművet kíván meg. Amikor a kiállítás anyagát kiszállították, még semmilyen bürokratikus akadályt nem támasztottak a hatóságok, ám a Sepsiszentgyörgyre való átszállítást már megakadályozták – a Fejedelmek aranya így került végül vissza Magyarországra, és nyílhat meg március 15-én a Nemzeti Múzeumban. Ez azonban nem változtat azon, hogy a Kárpát-medencei múzeumok egységes térben gondolkodnak, és a kiállításaikat a későbbiekben is utaztatni fogják. A Fejedelmek aranya azt a százötven évet mutatja be, amely során az Erdélyi Fejedelemség felhelyezte magát Európa térképére. Százötven olyan évet, amely nélkül Európa történelmét nem is lehetséges elmondani vagy megírni.

A kiállítás március 15-étől április 13-áig várja a látogatókat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban.

A nemzeti ünnep alkalmából a tárlat március 15-én és március 16-án is ingyenesen látogatható.

Fotók: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum