Könyv/támasz

Milyen gondolatok cikáznak bennünk, ha meghalljuk a támasz szót? Egy oltalmazó személy, aki soha nem engedi el kezünket? Egy ajtó, ami mindig nyitva áll előttünk? Mit jelent valójában? Egy lehetséges választ találhatunk Szabó Magda, Kinek már álma sincs című versében. „Vezess! Támaszd meg homlokom / szelíd homlokodon, ha / mint a részeg, dülöngőzve járok, / s kiáltozom.” Ugyancsak közelebb vihet a megoldáshoz Radnóti Miklós alkotása: „Két karodban ringatózom / csöndesen. Két karomban ringatózol / csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag.” – írja a költő.

A kifejezés mélyebb jelentésrétegeinek felfejtésében az alábbi videók is segíthetnek.

Szalóki Ági #támasz

Szalóki Ági többszörös Fonogram- és Liszt Ferenc-díjas énekesnőről, zeneszerzőről kevesen tudják, hogy zenei karrierje előtt kisgyermekekkel szeretett volna foglalkozni. „Óvónő szerettem volna lenni, de...?” – kérdeztük mondatkiegészítő játékunkban. „Végül úgy foglalkozom gyerekekkel, hogy zenész vagyok” – felelte az énekesnő, aki azt is elárulta, mi volt a legviccesebb reakció, amit egy gyermektől kapott egy levél formájában.

S ki nyújtja számára a legnagyobb támaszt? „A családom és a Jóisten” – osztotta meg az énekesnő, aki arról is beszélt, melyik könyv adja számára a legnagyobb erőt, és melyik költő inspirálja leginkább a népzenében. „Ha betűtésztából kellene kiraknod a kedvenc idézetedet, akkor mi állna a tányér szélén?” „Ez egy Weöres Sándor-versrészlet lenne: »Kicsi-koromban szalmaszálat tűztem álmodón a homokba, most minden, amit szívem óhajt szalmaszál hegyére épül.« Ez egy jó nagy tányér kell, hogy legyen, azt hiszem” – újságolta nevetve Szalóki Ági.

Dr. Hevesi Krisztina #támasz

„Melyik irodalmi főhőssel mennél el randizni?” – tettük fel a kérdést Dr. Hevesi Kriszta egyetemi docens, egészségfejlesztő- és szexuálszakpszichológusnak, aki megosztotta, hogy nála nehezen kezdődött az olvasás: édesanyjáék sok könyvet adtak a kezébe, de először nem érzett magában késztetést, majd hirtelen átesett a ló túloldalára. „Amikor a Balatonon voltunk nyaralni, a hűvös konyhában hason fekve töltöttem az egész napot. Általában a hosszú könyvsorozatokat szerettem. Valószínűleg ezért jut most az eszembe Monte Cristo grófja” – felelte.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyik mű vagy karakter jut az eszébe a plátói szerelemről. „Erre mondta azt Molnár Ferenc, hogy az egy »vegetáriánus tigris«. Az én egyik plátói szerelmem Mátyás király volt” – osztotta meg velünk gyerekkori emlékét.

Dr. Hevesi Krisztina hozzátette, az olvasás élménye végigkíséri életünket. „Ha ránézünk a könyvespolcunkra, akkor nagyjából tudjuk, hogy melyik korszakunkhoz melyik olvasmányélményünk kapcsolódik” – hangsúlyozta.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi az az öt ok, amiért fontos, hogy mindennap olvassunk. „Megélhetünk olyan karaktereket, amelyeket a valóságban nem. Időutazásban vehetünk részt, és ezáltal sokkal több mindent megtudhatunk önmagunkról is. Segítenek a választásban, az életben való boldogulásban, és ami az egyik legfontosabb számunkra, az emberi karakterek megértésében. A könyvek a szórakoztatás lehetőségén kívül tanítanak, életre nevelnek, edzenek bennünket” – felelte Hevesi Kriszta.

A könyvtári kihívás kampányunk tovább folytatódik, tarts velünk hétről hétre a Petőfi Kulturális Ügynökség Facebook- és Instagram-felületein!