Kiskunfélegyházán őrzik Kossuth kézzel írt köszönőlevelét
Milyen alapvető kulturális motívumokat társítunk ma a Kunsághoz? Miért írt köszönőlevelet a kiskunfélegyháziaknak Kossuth Lajos? Ki ihlette Petőfi Sándor Megy a juhász a szamáron című versét, és vajon mit csinál napjainkban egy versvándor? A Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok-videósorozatának Bács-Kiskun vármegyei epizódjában a Kunság kiemelt helyszíneit megismerve, a hagyománytisztelet jegyében ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A Kunsághoz ma is alapvető motívumokat társítunk, a népi kultúra számos alapvető elemével találkozhatunk itt; a végeláthatatlan pusztaság, a birkanyájak látványa, az ízes bajai halászlé mind segítenek abban, hogy korokon átívelően is otthonosan mozogjunk a kultúránkban. A magyar irodalom is bővelkedik az e tájegységhez kötődő utalásokban, így a Petőfi Kulturális Ügynökség Mi, magyarok-videósorozatának Bács-Kiskun vármegyei epizódjában Tóth Péter Lóránt igyekszünk feltárni a gazdag kapcsolatrendszert.
Tóth Péter Lóránt a magyar költészet és kultúra hírnökeként húsz éve versvándor, bejárta a Kárpát-medencét, eljutott tizenöt európai országba, sőt, még a tengeren túlra is. Egy világutazó kíváncsiságával, az újrafelfedezés lehetőségével barangolta be a felvétel során Bács-Kiskun vármegye kiemelt központjait. A decemberi időszak ünnepi hangulatában így tekintett vissza tevékenységére: „Az elmúlt évben nagyon sok településre eljutottam, és még annál is több örömben volt részem, de ez mindig a családomtól ragadja el a figyelmet és az időt. A karácsony azonban évről évre megerősít abban, hogy a családi összetartozásnál nincs fontosabb dolog. Még egy versvándor számára sem.”
A tájhoz kapcsolódó emlékezeti formák és irodalmi megjelenítésük mellett Kiskunfélegyházán a történelmi múlt szólít meg, a Kiskun Múzeum egyik legértékesebb relikviájával találkozunk itt. Kossuth Lajos kilencoldalas, kézzel írt levele különleges értéket képvisel ma is, mivel ebben köszönte meg díszpolgárrá avatását a kiskunfélegyháziaknak: a levél igazi hitvallás a hazaszeretetről.
Továbbhaladva, Hercegszántón a világ második legnagyobb Mária-szobrát csodálhatjuk meg, a több mint tíz méter magas alkotás újra a lelkületünkre hat: „Itt olyan energiák vannak, amiben mindenkinek ajánlott megmerítkezni” – osztja meg gondolatait Tóth Péter Lóránt.
Utunk során két meghatározó helyszínre érkezünk még: Lakitelek ma fontos szellemi és kulturális központ a Kárpát-medencei magyarság számára. Utunk végén a világon egyedülálló Hajósi Pincefaluhoz érkezünk, ahol több mint 1100 pince várja a kirándulni vágyókat, akik kiváló, könnyed alföldi borokat kóstolnának.
