Hidak, amelyek ma is állnak
Szent István király születési helye. Az esztergomi bazilika. A monostori erőd. Bár területét tekintve Komárom-Esztergom a legkisebb vármegyénk, természeti és kulturális kincsekben egyaránt gazdag térség. A Mi, magyarok-videósorozat legutóbbi epizódjában Esztergályos Patrik ifjúsági olimpiai bajnok párbajtőrözővel barangolhatjuk be a környéket.
Esztergályos Patrik Komárom-Esztergom vármegye szülötte: „jó volt itt gyereknek lenni” – foglalja össze emlékeit otthonáról, ahová visszatérve mindig új helyeket és nevezetességeket fedez fel még ma is.
A közös kirándulás első állomása a Tatai Fényes Tanösvény, ahol lenyűgöző látvány tárul a szemlélő elé: a különleges mikroklímával rendelkező területen állandóan 18-20 fokos forrásvíz tör fel, s nemcsak a források felett járhatunk, hanem alá is merülhetünk itt, hiszen medenceként használják a szaunázók az élő karsztforrást. A 43 állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal egyszerre informatív és szórakoztató látványosság, amely mindig képes más arcát mutatni.
Esztergályos Patrik elárulta, a nevezetességek között a legnagyobb kíváncsisággal a várakat figyeli, így a kirándulás következő állomása az esztergomi várba vezetett. Hazánk történelmének kiemelkedő fontosságú helyszínén betekintést nyerhetünk a régészeti és restaurálási munkálatok több évtizedes történetébe. Kiderül, hogy a király lakótornyában található freskók – amelyeket egyesek szerint Botticelli festhetett – 2026 tavaszától a nagyközönség számára is megtekinthetőek lesznek.
A vármegyében az esztergomi bazilika a „csúcsok csúcsa”, állapítja meg idegenvezetőnk, aki hatéves korától tizennyolc éves koráig minden vasárnap ministrált: ez a tudás és belső önfegyelem formálta lelki fejlődését, és egész életére hatással volt.
Majd egy „kaptatón” Babits Mihály emlékházához jutunk. Nemcsak a mi állóképességünket teszi próbára ez a kis „orom”, ahogyan műveiben Babits is említi: pályatársai és vendégei azzal ugratták a neves költőt, hogy legalább olyan nehéz megérteni a művészetét, mint eljutni az esztergomi házához. A város történelmi hangulata és miliője nagy hatással volt a költőre, elsősorban mert szülőhelyére, Szekszárdra emlékeztette. Az esztergomi látkép csodálatos: ha kitekintünk az egykori nyaraló tornácáról, megérthetjük, hogy Babits miért szeretett itt lakni, s miképpen inspirálta írásművészetét a hely szelleme.
Utunk a monostori erőd, a via ferrata és a Cseke-tó után a Tatai-tó környékére visz: „a tó körül korábban nagyon sok kört futottam, a tatai edzőtábor is itt van mellettünk, de ide hoztam az első barátnőmet és életem utolsó szerelmét is. A feleségemmel sokat szoktunk itt sétálni” – mesélte Esztergályos Patrik.
A nap a komáromi Brigetio Gyógyfürdőben zárul, ahol szó esett a jövőbeni tervekről: „az ember szeret visszamenni a gyökereihez, én is visszaköltöznék vidékre, az a nyugodtság, amit itt kapok, egy kivirágzás nekem” – hangsúlyozta végezetül.
