Göcseji csoda – a hagyományok és a természet közelségében
A Göcseji Falumúzeum sokrétű néprajzi gyűjteménye és az őshonos kápolnapusztai bivalyrezervátum mellett természetes fürdővizeivel, élő néphagyományával Zala vármegye páratlan kulturális és turisztikai értékét képvisel. „Zala a világ egyik csodája” – hangsúlyozza Kovács Gyula erdész, pomológus, akinek vezetésével a történelmi tájegység legnagyobb kincseit fedezhetjük fel a Mi, magyarok-videósorozat új részében.
Utunk során Kovács Gyula erdész, pomológus a helyi hagyományok tiszteletére és egyúttal a múlt megbecsülésére hívja fel a figyelmünket. A videóban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként jött létre a göcseji esszencia, amelyet a természeti gazdagság mellett az itt élők tudása formál ma is.
Zala vármegyében csodálatos látvány fogad. A térség hangulatvilága, a göcseji falvakban őrzött haranglábak a múltat szólaltatják meg, miközben a mindennapi élet részei. Így van ez Becsvölgyében is, ahová első utunk vezet. Megismerhetjük az igazi göcseji vendéglátás sajátosságait, a vidék legízletesebb különlegességeinek kóstolása során az aszalt szilva és a gomba nagy hangsúlyt kap. Kovács Gyula elbeszélésből kiderül, hogy az 1970-es években a térség legjelentősebb bevétele a szárított gombából volt: „nem lehetett annyit termelni, amit el ne adtak volna” – elevenítette fel gyermekkori emlékeit.
Göcsej ennél is többet rejt magában: a gyümölcskultúra hagyománya nemcsak fennmarad, de folyamatosan újjáéled ezen a vidéken. A tízezer egyeddel rendelkező gyümölcsészet elsődleges célja a megőrzés és továbbadás. Legkülönlegesebb fajtája a göcseji hosszú szilva – 1895-ben 140 ezer ilyen szilvafát számoltak meg –, ebből készítettek pálinkát, amiből a bécsi udvarba is jutott. „Azzal, aki Zalában 50 fok alatti pálinkával kínálja a vendéget, nagyon vigyázni kell, mert egyéb gazságra is képes” – szögezte le Kovács Gyula.
Zalabaksán Horváth Ottó szobrászművésszel találkozhatunk, bemutatott alkotásain jól látszik, hogyan élteti munkáiban a tradicionális motívumvilágot, mestersége önmagában kulturális értéket képvisel. A zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában pedig megleshetjük ifj. Horváth Károly népzenészt, aki édesapjával eleddig 13 ezer dallamot gyűjtött össze és tart életben munkája révén.
Kovács Gyula azt vallja, minden nemzet addig marad fenn, amíg hagyományait, kultúráját megőrzi, és amikor erről beszél, a napi létfenntartáshoz tartozó cselekedetek tradíciógazdagságára egyaránt utal: a népi hagyományokra és a zenére, vagy éppen a paraszti és pásztori kultúrára. A közösségszintű gondolkodás ezekkel együtt az otthonosság érzésének alapköve lehet. Valahol otthon kell lennünk a világban, mondja – számára ez az otthon Göcsej. „Itt születtem ezen a tájon, itt éltem le az életem, azok közül való vagyok, akik innen nem tudnak elmenni, mert nem engedi el őket a szülőföld.”
