Értelem a széthullásban
„A mesében minden megtörténhet. Ahogy az életben is.” – írja Csoóri Sándor a Tenger és diólevél című esszékötetében. Mágia, erő, népiesség, szuggesztivitás: ezen a napon, 95 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor. A kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Csoóri nem volt egyetlen műfajba zárható. Vers és esszé, szociográfia és film, politika és költészet egyetlen csillagmagként élt benne. Tudta, hogy a világot nem lehet szilánkokban megérteni. Hogy aki a nyelvért harcol, az a történelemért is harcol. Aki a szavakat óvja, az az igazságot is védi. És aki az igazságot védelmezi, az a nemzetet szolgálja” – emelte ki Demeter Szilárd az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett eseményen február 2-án.
„Ma, amikor Csoóri Sándor kilencvenötödik születésnapját ünnepeljük, nem az évek számát ünnepeljük. Nem is a díjakat, nem is a pozíciókat. Hanem azt a belső szabadságot, azt a meg nem alkuvó tisztánlátást, ami nélkül nincs igazi művészet, nincs igazi gondolkodás, nincs igazi élet. Talán értjük már: Csoóri életműve nem egyszerűen tükre a 20. századnak. Több annál: kísérlet arra, hogy értelmet találjunk a széthullásban, hogy meglássuk az összefüggéseket ott is, ahol már a szétszakíttatást sem értik” – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke.
Csoóri Sándor életművéhez és emlékéhez több felületünkön is kapcsolódunk:
- Csoóri-sorozat
Hányféleképpen jelenhet meg életünkben az a megtartó erő, amely az ezeresztendős népi kultúránkban lakozik? Hogyan nyit meg egy új világot a múltunk? A Kultúra.hu Csoóri-sorozatában mindezeket a kérdéseket is feszegetjük, méghozzá személyes történetek és küldetések bemutatásán keresztül.
Generációk nőttek fel Zsuráfszky Zoltán „Élő táncarchívum” című sorozatán, amely mind színpadi néptánckoreográfiai megoldásait, mind a táncművészi feladatokat tekintve korszakalkotó újítás volt. Kalotaszegtől Gyimesig kalauzolta a Budapest Táncegyüttessel, majd a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel nézőit a neves koreográfus, aki az ötödik rész rendezésére vezető táncosát, Sánta Gergőt kérte fel. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a magyar-román-cigány lakta falvak kiemelkedő táncos alakjai, és egy egészen különleges eredeti táncanyag elevenedik meg a Viharsarok című előadásban. A Kultúra.hu stábja a Nemzeti Táncszínházban készült promójuk forgatásán járt a Csoóri-sorozat legújabb epizódjában.
A Csoóri-sorozat további részei itt érhetőek el.
- A jövő olvasói
Olvasásnépszerűsítő videókampányunkban huszonhat héten keresztül zenészeket, alkotókat, gondolkodókat kérdezünk a könyvtárban, a backstage-ben, a kávézóban az olvasáshoz és a könyvekhez fűződő kapcsolatukról. Ifj. Csoóri Sándor zenész arról mesélt nekünk többek között, hogy mit jelent számára az az örökség, amibe beleszületett, milyen emlékei vannak a nagypapájáról, és mi a kedvenc verse tőle. „A Menekülés a magányból" - felelte a költő unokája.
