Betűbe zárt csodák
Az olvasásnépszerűsítő kampányunkban hétről hétre ismert és elismert költőket, írókat és alkotókat kérdezünk az olvasáshoz és a könyvekhez fűződő viszonyukról. Melyik alakkal találkozna a Bibliából Háy János? Milyen írókat látna szívesen az irodalomóráján Grecsó Krisztián? Melyik a kedvenc népmeséje ifj. Csoóri Sándornak? Milyen érzés egy Carson Coma-dalszövegben benne lennie Kollár-Klemencz Lászlónak? Mindezekre fény derül A jövő olvasói-videósorozatunkban!
HÁY JÁNOS ÉS GRECSÓ KRISZTIÁN #TOPOSZ
Mi is az az irodalmi toposz? Hogyan lehetne felfejteni a jelentését? Olyan képekre, fordulatokra, cselekményelemekre kell gondolnunk, amelyek a különböző művészeti korszakokban újra és újra visszatérnek, műből műbe vándorolnak, és azonos jelentéssel bírnak. „Elhull a virág, eliramlik az élet...” – írja Petőfi a Szeptember végén című versében. Az ősz végéről, a tél kezdetéről az elmúlás képzete juthat eszünkbe. Vagy gondoljunk csak Odüsszeuszra és az utazásra: a hosszú vándorlás jellemformáló erejére.
„Melyik alakkal találkoznál a Bibliából?” – tettük fel a kérdést Háy Jánosnak. „Ádámmal és Évával, mert nagyon izgat az a pillanat, amikor elhagyták az Édenkertet” – emelt ki egy toposzt az ismert író. „Engem csak az érdekel, hogy a szöveg mire gondol, és hogy mi a szöveg valósága" – hangsúlyozta. A kérdezz-felelek kihívásban azt is elárulja Háy, hogy melyik költő irodalomórájára ülne be.
„Mi a te irodalmi toposzod?” – faggattuk Grecsó Krisztiánt. „A gazdátlan árnyék motívuma, az elkóborolt, gazdátlan árnyéké. Azt sokat viszem, építem, használom” – felelte az író. „Nagyon bírnám Babitsot. Bírnám, ahogy megpróbálnám megnyitni. Jól esne Ottlik Géza és Mészöly Miklós is, őket biztosan” – tette hozzá, mikor arra voltunk kíváncsiak, melyik három írót látná szívesen az irodalomóráján. Grecsó Krisztián azt is megosztotta, melyik az a könyv, amit biztosan soha nem adna kölcsön, és melyik regénybeli karakterének lenne TikTok-csatornája.
IFJ. CSOÓRI SÁNDOR ÉS KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓ #HAGYOMÁNY
Mit is értünk hagyomány alatt? Olyan ősi tudást, élő örökséget, amely értelmet, irányt ad közösségünknek. A hagyomány a múlt üzenete a jelennek: s nemcsak a gyökereinket jelentik, hanem hidat is építenek az idők és generációk között. Ez az összetartó erő tartja egyben világunkat, ami nem valami régi és mozdulatlan, hanem élő és megújuló szövete a közösségnek.
Ifj. Csoóri Sándor egy személyes történettel emlékszik vissza híres nagyapjára, s elárulja, mit jelent számára az örökség, mit tenne, ha találkozhatna Bartók Bélával, és mi a kedvenc népmeséje. „Melyik a kedvenc Csoóri-versed?” – érdeklődtünk. „Menekülés a magányból” – árulta el a zenész unokája.
„Szívemre tűzöm a trikolor zászlót, / elviszem magammal Kollár-Klemencz Lászlót” – szól a Carson Coma slágere. Vajon mit érzett a zenész, író, amikor először meghallotta, hogy egy dalszövegben szerepel? Kiderül az is, hogy melyik zenész, író, életéhez szerezne zenét, és mi lát mos a kistehén a fa tetejéről. „Mi az a három könyv, ami a legmeghatározóbb élmény volt számodra?” – tettük fel a kérdést. „Ez nagyjából minden hangulatomban és állapotomban, szinte évente változó. De amit kiemelnék: Hemingway Az öreg halász és a tenger, a Jon Fosse-trilógia és Malamud Isteni kegyelme” – osztotta meg Kollár-Klemencz László.
A könyvtári kihívás kampányunk tovább folytatódik, tarts velünk hétről hétre a Petőfi Kulturális Ügynökség Facebook- és Instagram-felületein!
