Az alkotás szigete
A Balaton-felvidék szívében, a természetvédelmi park fái között áll a Szigligeti Alkotóház – a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alkotói központja. Nemes Nagy Ágnes szavaival élve: „Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen.” E falak között születtek művek, szövődtek barátságok, itt pihent és dolgozott Nagy László, Örkény István, Pilinszky János, Juhász Ferenc, Füst Milán, Németh László, Kassák Lajos, Tamási Áron, Kertész Imre, Szabó Magda és még számos, maradandó életművet hátrahagyó alkotó. 2025. augusztus 23-án, a Petőfi Kulturális Ügynökség fenntartásában működő Szigligeti Alkotóház egész napos, ingyenes összművészeti fesztiválra hívja a közönséget, ahol irodalom, zene, színház és képzőművészet találkozik a Balaton egyik leginspirálóbb helyszínén.
A nap már délelőtt irodalmi játékkal indul: 11 órától a POKET Zsebkönyvek legfrissebb, Kárpát-medencei Kvízkötetéhez kapcsolódó, Szigliget Irodalmi kvíz várja a látogatókat a kertben, ahol Asztalos Emese irodalomtörténész és Juhász Anna irodalmár vezetésével ismerhetjük meg a Balaton és az irodalom kapcsolódási pontjait, történeteit, titkait.
Ezzel párhuzamosan a legkisebbeket akvarellfestésre hívja Kramli Magdolna, a szentendrei Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészeti Iskola grafika tanszakának tanára. A szabadtéri, gyerekeknek szóló kézműves foglalkozás során a Balaton és Szigliget ihlette színek, formák és hangulatok elevenednek meg a papíron.
A kertben délelőtt és délután is felcsendül a költészet: Mészáros Blanka és Hajdu Tibor színművészek élő versmondással idézik meg Szigligethez kötődő művek sorait, bevonva a közönséget a hely történetébe, hangulatába.
A ház múltját idézi fel A ház írói a kertben című különleges kiállítás, amely fotókon és történeteken keresztül mutatja be az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Balatoni nyár című tárlat anyagát. Kovács Ida muzeológus, kurátor vezetésével az 1950-es, ’60-as és ’70-es évek irodalmi életébe nyerhetünk bepillantást: hogyan alkottak és pihentek a magyar írók a Balaton mellett.
Délután az irodalom a kert fáira költözik: az Irodalmi fadíszítés során mindenki üzenhet egy gondolattal, idézettel vagy versrészlettel. Asztalos Emese és Juhász Anna vezetésével a látogatók kedvenc soraikkal díszíthetik fel a kertet.
A teraszon koradélután különleges zenei-irodalmi produkcióval készül Prieger Zsolt (Anima Sound System) és TINK (Balázsovics Mihály): a Szigliget szavai zenével című előadás a 10 éve elhunyt Juhász Ferenc és a 100 éve született Nagy László műveit idézi meg, reagálva a ház történetére és a Balaton hangulatára.
A késő délután a mozgóképeké: Szigliget és a film című programban Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója, Kelecsényi László író, filmtörténész és Muszatics Péter író, filmtörténész mesélnek az ide kötődő vagy itt forgatott filmekről, vetítésekkel kísérve.
A Legendák a kertben irodalmi séta során Stekovics Gáspár fotóművész és Kelecsényi László író kalauzolja végig a közönséget a 21 képes pop-up kiállításon és azokon a történeteken, amelyek a Szigligeti Alkotóház legendáit őrzik. Stekovics Gáspár számtalan fotót készített itt olyan alkotókról, mint Mészáros Márta, Bacsó Béla, Széchenyi Ágnes, Csaplár Vilmos, Petrovics Emil vagy Esterházy Péter, Kelecsényi László pedig a Szerelmünk, Szigliget kötet szerkesztője.
Este a színpadon a felolvasószínházé a főszerep: Szigligeti álmok címmel Ráckevei Anna és Trokán Péter színművészek idézik fel zenével kísért előadásban az Alkotóház 70 éves történetét, írók naplóiból és leveleiből merítve. A műsort Kelecsényi László és Juhász Anna állítja össze.
A nap utolsó irodalmi programjaként Szigliget RE/OPEN címmel irodalmi beszélgetés és zenés felolvasás várja a látogatókat Bereményi Géza író, Várady Szabolcs költő, Sumonyi Papp Zoltán költő, Stekovics Gáspár fotográfus, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, Petőcz András író és Hrutka Róbert zenész részvételével. A műsor középpontjában az alkotói közösség, a Balaton melletti élet és az itt születő művek állnak.
A fesztivál méltó lezárásaként Menyhárt Jenő koncertje tölti meg zenével a színpadot, könnyed, irodalmi ihletésű dallamokkal.
Ez a nap találkozás a magyar kultúra élő örökségével és a közösségi alkotás erejével – a Balaton partján, a Szigligeti Alkotóház kertjében.
Facebook-esemény:
https://www.facebook.com/events/1689598301694278
A Balaton északi partján, Szigliget festői környezetében áll a magyar irodalom egyik legikonikusabb helyszíne: a Szigligeti Alkotóház. A korábban Esterházy-birtokként szolgáló 18. századi kastély 1952 óta ad otthont az íróknak, költőknek, műfordítóknak, akik ide vonulnak el alkotni, gondolkodni, pihenni – és a magyar irodalom új fejezeteit megírni.
A Szigligeti Alkotóház története több mint hét évtizedre nyúlik vissza. Az intézmény az 1950-es években jött létre, célja pedig az volt, hogy az alkotók számára egy inspiráló, nyugodt közeget biztosítson a munkához. Az idők során azonban a hely túlnőtt a hivatalos szerepén: legendássá vált a benne eltöltött hetek közösségi élménye, a balatoni táj hatása az alkotásra, és azok a művek, amelyek itt születtek vagy formálódtak tovább.
A Szigligeti Alkotóházat kezdetben írók és költők látogatták, 1968-tól azonban, amely évben a Művészeti Alapokat összevonták, képző- és iparművészek, valamint zenészek is igénybe vehették. A környék látnivalói és természeti szépsége, valamint a nyugodt alkotókörülmények miatt a művészek egyik legkedveltebb helye lett. Szinte valamennyi jelentősebb hazai író vagy költő eltöltött itt hosszabb-rövidebb időt, köztük Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Magda, Nagy László, Pilinszky János, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Déry Tibor, Füst Milán, Orbán Ottó, Mészöly Dezső, Gergely Ágnes, Ágh István, Marsall László, Garaczi László, Háy János, Kántor Péter, Radnóti Sándor, Békés Pál, Makk Károly, Vámos Miklós, Csaplár Vilmos, Szemző Tibor, Dobai Péter, Varró Dániel és Harcos Bálint.
Szigliget több tehát mint szállás- vagy munkahely: az alkotás és elmélyülés szimbóluma, egy szelete a magyar irodalmi örökségnek, amely nemcsak múltja, hanem jelene és jövője miatt is különleges helyet foglal el a kulturális térképen.
