PIM – minden, ami Petőfi

PIM – minden, ami Petőfi

„Költő lenni vagy nem lenni” – A Petőfi-bicentenárium apropóján a Petőfi Irodalmi Múzeum megújítja állandó Petőfi-kiállítását. A tárlat két olyan szempontra hívja fel a figyelmet Petőfiről, amelyek mindeddig nem kerültek fókuszba a nagyközönség számára.

Korábban hagyományosan elsősorban a költő élettörténetének bemutatása volt a cél, most azonban Petőfi európai szinten is kiemelkedő, formabontó, zseniális művészetét magában foglaló, a kor irodalmi, kulturális fogalmait és nyelvét teljességgel megreformáló életművét mutatja be a kiállítás.

A tárlat rámutat a reformkorban éledező magyar képzőművészet és Petőfi verseinek közös találkozási pontjaira, rekonstruálja azt a vizuális közeget és az ahhoz kapcsolódó képi tapasztalatokat, amelyek a költőre és kortársaira hatottak, amelyek körülvették a korszak meghatározó irodalmi alkotóit. Mivel Petőfi életművét minél teljesebben, sokrétűbben szeretnék bemutatni, hogy a korszak vonatkozó kulturális összefüggéseire egyértelműen rá lehessen mutatni, a megvalósításban a Petőfi Irodalmi Múzeum több intézménnyel és magángyűjtővel működik együtt. A projektben partnerei a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, és vidéki múzeumi intézmények.

A kiállítás tematikáját tekintve érinti, mind az életműben, mind a képeken hogyan keverednek sajátos módon a biedermeier és a romantika jegyei, szó esik Petőfi személyes kötődéseiről, barátságairól, fontos mentorairól és példaképeiről, szerelmekhez írt versekről; a legfőbb kötelékeiről. Rámutat a költő a RÓNÁhoz és a magyar tájhoz fűződő meghatározó motivációira: szabadság, teremtettség, természetélmény kivételes példáit sorra véve. A kor jellegzetes hangulataként rámutat, miként voltak jelen minden műfajban a gótizáló, vadromantikus rettegés, a RÉMEK, a temetők, a sírok, az emberi lélek sötét oldalait természetfölötti jelenségekkel összekötő narratívák – itt elég, ha csak Petőfi sírköltészetére, vagy a János vitéz boszorkányaira gondolunk. De ott van rögtön e mellett az az újítás, ami Petőfit és a biedermeier festészetet vagy bútorkultúrát ma is népszerűvé teszi: a kényelem, az OTTHONosság, a családiasság bensőségessége. Az Egy estém otthon, a Szülőföldemen vagy Petőfi házastársi lírájának kiemelkedő darabjai. A kor alapvető erkölcsi parancsa volt az ÁLDOZAThozatal: a nemzet, a haza, az elnyomottak, a szenvedők vagy akár az egész emberiség megváltásának programja. Petőfi lírájának legismertebb, ma élő, sokat szavalt, előadásra készült verseiről beszélünk: A XIX. század költői, a Sors, nyiss nekem tért… sorai mindannyiunkban visszhangoznak. A korabeli képzőművészet ezt a témát némi időeltolódással, elsősorban történeti témákon mutatta be – a nemzeti romantika nagy kompozícióinak természetesen nem eredeti alkotásai, hanem ezek vázlatai szerepelnek majd az állandó tárlaton: Madarász Viktortól a Hunyadi László siratása vagy Székely Bertalan Mohácsi csatája.

Az utolsó térben a Petőfihez legszorosabban kötődő toposzt, az aktivitást, a cselekvést, az ERŐ kultuszát vesszük szemügyre 1848 eseményeit felidézve. Három verset, és az ezekhez kötődő képeket, asszociációkat, narratívákat elemezzük: a Dicsőséges nagyurak, A nép nevében, illetve a Nemzeti dal helyét, szerepét a nemzeti emlékezetben.

Költő vagyok, költőileg kell / Végigrohannom az életuton!

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben, a Petőfi Sándor-emlékév kapcsán tematikus múzeumbusz kiépítését tervezi. A projekt elsődleges célja, hogy a Petőfi Sándor életművét új megközelítésben bemutató utazó tárlat Kárpát-medence-szerte minél szélesebb körhöz eljutva élményszerűen levonható, világos konklúziókkal szolgáljon az érdeklődők számára.

A járműben berendezett kiállítás egyértelműen kapcsolja az értelmezést a haladás, sebesség, út, utazás fogalmához. Petőfi Sándor alakjának és saját maga által is megfogalmazott alkotói énjének az állandó úton levés – a „hazai” táj és társadalom ilyen módon történő megismerése, megalkotása – szervesen kapcsolódik az életműhöz és az önéletrajzhoz is.

A kiállítás a dinamizmusáról ismert költő és szerkesztő karakterét és életművének kiemelkedő darabjait mutatja be. Nem elsősorban az életrajz, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntések, helyzetek, kontextus mentén ismerik meg a látogatók Petőfi Sándort.

A kiállítás ingyenesen elérhető lesz minden látogató számára. Nyári időszakban kulturális rendezvényeken és irodalmi-művészeti fesztiválokon találkozhatnak vele, őszi és tavaszi időszakokban tervezetten elsősorban közoktatási intézmények, városi könyvtárak, művelődési házak, múzeumok, és természetesen a Petőfi Klub településein lesz elérhető a tárlat.

A magyarországi területek mellett a Petőfi-busz kiemelt célja, hogy eljusson a határon túli magyar közösségekhez is, így célrégiónak tekintjük a Felvidéket, Kárpátalját, Partiumot, Erdélyt, Vajdaságot és a Drávaszöget is.

200 Petőfi szabadon

Szeretnénk megkönnyíteni a találkozást a költő alakjával és műveivel, egyúttal segíteni az emlékévben a hiteles, jó minőségű, szabadon megtekinthető és letölthető digitalizált muzeális anyagot kereső érdeklődőket. Ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál – a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

A talán mindenkit legjobban izgató tárgyegyüttes a kéziratoké. Szinte nincs olyan honfitársunk, akinek ne lennének ismerősek a Nemzeti dal kifakult sorai. Olyan emblematikus versekben tanulmányozhatjuk Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, Nagykárolyban, Erdélyben, Szép vidéknek szépséges leánya…, Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatunk Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetjük iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre, vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhetnek Szendrey Júlia naplói, vagy fia, Petőfi Zoltán versei.

A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba – például kötetei összes kiadásába –, hanem saját könyvtára egy részébe is belelapozhatunk. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai.

A leglátványosabbak azonban a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai. Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Kiváló és jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig vagy a Megy a juhász szamáronig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni. A személyes tárgyak sokasága egyaránt érzékelteti az életutat és a kedvteléseket is: látjuk a sakktáblánál ülő, vagy házisapkában pipázó költőt, a mészáros édesapa mezővárosi világát és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezését, igényes dísztárgyait.

A könnyen kezelhető, barangolásra csábító felület reményeink szerint megszólítja a legszélesebb nagyközönséget is. Szeretnénk, ha minél ismerősebb, komfortosabb formában lehetne ismerkedni mindnyájunk Sándorával, a költőóriással és az emberrel – az emlékév hősével.

Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! – konferenciakötet

A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019-ben megrendezett, Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című konferencia Petőfi alakjának a nemzeti emlékezetben megőrzött beláthatatlanul gazdag témáját járta körbe. Az előadások írott változatát közlő tanulmánykötet szélesre tárja a kapukat: szerzői sorában irodalom-, művészet- és színháztörténészek, régészek, történészek mellett muzeológusok, középiskolai tanárok, és múzeumpedagógusok kaptak helyet. A kötet olyan kérdéseket érint, mint például milyennek látszik a költő figurája a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban, hogyan tárhatjuk fel 1848/49 történetét az eseményeket dicsőségesnek vagy tragikusnak láttató művekben, hogyan szálazhatjuk szét a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött történeteket.

A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 200 Petőfi szabadon című kezdeményezése, mind pedig a Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! című konferenciakötet hozzájárulhat ahhoz, hogy egy új Petőfi-arckép rajzolódhasson ki az emlékév küszöbén – digitális tartalomként, bárhonnét és bárki számára elérhetően, szabadon.