A keszthelyi Herkules

A keszthelyi Herkules

2022. szeptember 25.

A Talpig magyarral ezen a hétvégén gőzhajóra szállunk, hogy képzeletben bejárjuk a reformkori Balatont. Vajon hogyan lett Festetics Lászlóból Herkules? Milyennek látta egy angol utazóból lett magyar gazdálkodó, John Paget a magyar tengert? És miért mondta azt Széchenyi, hogy inkább menne a gyarmatokra cukornádat szedni, mint a Balatonra? Podcastajánló. 

A 16. epizód tartalmából:

Nekünk a Balaton a Riviéra. De vajon milyen volt a magyar tenger a reformkorban? Már akkor is népszerű fürdőhely és turistacélpont volt, vagy egészen más szerepe volt a 19. században? Dr. Kovács Emőke történésszel beszélgetünk, aki több mint két évtizede kutatja a tó történetét, és a 19. századi Balatonnak egy külön kötetet is szentelt.

A Festetics László elkötelezett mecénása volt a magyar oktatásnak, tudománynak, gazdaságnak és kultúrának. Vajon mi köze volt Herkuleshez a keszthelyi reformernek, és miért nem jöttek ki Széchenyivel? A részletekbe Iski Szilvia, a keszthelyi Helikon Kastély történész-muzeológusa avat be minket.

Az ország nyári fővárosa – így emlegették Balatonfüredet a reformkorban. A korabeli hangulatot igyekszik felidézni egy helyi közösség, amelynek tagjai időnként díszmagyarban vonulnak a város utcáin. Beszélgetőpartnerünk: Mészár Alíz, a Reformkori Hagyományőrzők Társaságának alelnöke.

Talpig magyar – ahogy a reformkor nyomot hagy. A Petőfi-emlékév hivatalos műsorában vasárnaponként betekintünk a reformkor kulisszái mögé: megelevenednek a korszak emblematikus figurái, megismerjük a korabeli hétköznapokat, és ízelítőt kapunk a Kárpát-medence bicentenáriumi programjaiból. Műsorvezető: Rédl Ádám.

A fotómontázs alapja:  

Johann Jakob Stunder: Festetics László mint Herkules, 1805, olaj, vászon, 51 × 62 cm, Keszthely, Helikon Kastélymúzeum (bal oldali kép)

Festetics László portré – Helikon Kastélymúzeum (jobb oldali kép)