A múzsa másik arca – Szendrey Júlia elbeszélései és meséi

A múzsa másik arca – Szendrey Júlia elbeszélései és meséi

2022. augusztus 9.

Szendrey Júlia a 19. század egyik legjelentősebb női alkotója volt, irodalmi műveinek felkutatása és az eredeti kéziratok alapján történő kiadása mégis sokáig váratott magára.

Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész 2012-ben publikálta az első átfogó elemzését a korábban feldolgozatlan verskéziratokról, amelyeket 2018-ban kritikai kiadásbankritikai kiadásban is sajtó alá rendezett. Szendrey Júlia azonban nemcsak költő, hanem jelentős prózaíró is volt. Összes elbeszélése és meséje csupán néhány hónappal ezelőtt, 2021 decemberében jelent meg először. 

A petofi.hu munkáját is segítő irodalomtörténész elmondta: a köztudatban már egyre inkább rögzül, hogy Szendrey Júlia nemcsak Petőfi Sándor felesége és múzsája, hanem a magyar irodalom igen tehetséges írója is volt. Ennek ellenére prózaírói munkásságának egy jelentős része mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. A versek sajtó alá rendezése után fontosnak tartotta, hogy végre az elbeszélések és mesék is kötetbe rendezetten elérhetőek legyenek, és ezáltal az olvasók megismerhessék Szendrey Júlia különleges írói világát. Egy korszak történelmét és irodalmát ugyanis nem csak a kulturális emlékezet és az irodalmi kánon középpontjában elhelyezkedő személyiségeken keresztül érdemes látni.

Szendrey Júlia művei másként mutatják meg a 19. század világát, mint Petőfi Sándor vagy Jókai Mór alkotásai

– nyilatkozta Gyimesi Emese, aki az új kötetben tanulmánnyal és izgalmas jegyzetekkel segíti az írások értelmezését és kontextusba helyezését.  

-

Szendrey Júlia elbeszélései és meséi igen sokrétűek, az egyes művek olykor egymástól gyökeresen különböző hangulatot árasztanak, változatos elbeszéléstechnikát alkalmaznak, és ezek okán más-más célközönséget szólítanak meg. Meséi az élőbeszéd könnyedségét utánozzák, hiszen saját gyermekeinek írta őket, míg filmszerűen bemutatott, vadromantikus, szélsőséges érzelmi skálán mozgó történeteit a romantika kedvelői fogják örömmel forgatni. Az író határtalan fantáziájáról árulkodnak azok a művek, melyekben az elbeszélő nem ember, hanem különféle növény, állat vagy tárgy, azonban akad olyan is, ahol a főszereplő kísértetként jelenik meg. Számos mű kapcsolódik közvetetten a szabadságharchoz, de gyakran ágyazza különböző történetekbe a Petőfivel kapcsolatos szorongásait, vágyait, s a vele átélt érzéseinek esszenciáját is. Nem ritkán olyan, ma is aktuális kérdéseket állít írásai középpontjába, mint a magány és a szerelem megtapasztalása, vagy a média hatása az egyén gondolkodásmódjára és kapcsolataira. Szendrey Júlia elbeszélőként sokat bíz az olvasó fantáziájára, írásait gyakran nem lineáris történetvezetés jellemzi, az események fonalát – megnyugtató lezárás helyett – olykor épp a dramaturgiai csúcsponton szakítja meg.  

A Gyimesi Emese által sajtó alá rendezett szövegeket olvasva, azokban szemezgetve egy rendkívüli fantáziával, egyéni látásmóddal és mély érzésvilággal megáldott írót ismerhetünk meg. Megtudhatjuk, mit jelentett Szendrey Júliának az írás, és e hiánypótló irodalmi kötet segítségével értelmezést nyernek az adott korra jellemző, általa boncolgatott jelenségek és összefüggések.