Ha a Ferenciek tere mesélni tudna...

Ha a Ferenciek tere mesélni tudna...

2022. március 20.

Zaj, dübörgő forgalom, hömpölygő embertömeg naponta a Ferenciek terén. Gondolná, hogy egykor sokkal inkább az irodalmi élet pezsgett itt?

A Ferenciek tere ma Budapest egyik legnagyobb, lüktető életű, forgalmas csomópontja. Kulturális központnak nem igazán nevezhető, nem úgy, mint a reformkorban, amikor Pest szívének számított és élénk irodalmi központként létezett.

A tér mai nevét 1875-ben kapta, az 1780-as évek végén a Kígyó tér, az 1800-as évek elején a Barátok tere nevet viselte. Itt volt a régi Pest egyik legnagyobb és legrégibb épülete, a Curia. Mellette működött az Eggenberger könyvesbolt, amelyet gyakran látogattak a korszak tudósai, tanárai. A ferences templomhoz délről csatlakozó kolostorépületben 1784-től az Egyetemi Könyvtár kapott helyet.

Ide összpontosultak a legfontosabb korabeli lapszerkesztőségek, kiadók, nyomdák, könyvesboltok és kávéházak. 1835-ben avatták fel itt Pest első közkútját, a delfinekkel és kagylókkal díszített Néreidák kútját, amelyet akkor még Najádok kútjának neveztek a városlakók. Az 1906-ban épült Párizsi udvar helyén a reformkorban még a Brudern-bazár állt, amelyben többek között Emich Gusztáv nemzeti könyvkereskedése is működött. A március 15-i események is kötődnek a térhez, hiszen az egyetemi épületek, a nyomda és a Pilvax között vonuló tömeg többször is érintette azt.

Az 1890-es években, az Erzsébet híd építésének előkészületeivel párhuzamosan bekövetkező városrendezés azonban radikálisan megváltoztatta a környék arculatát. A Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcát kiszélesítették, a régi barokk épületeket lebontották. Az egykori Barátok terének egy része, a Hatvani utca egyik oldala, a közeli Városház tér, a Rózsa tér, a Sebestyén tér és a Hal tér terjesen eltűnt.

 

Felhasznált irodalom:

Tomsics Emőke: Budapest Atlantisza. Budapest, 2015