Ha kicsit mélyebbre ásunk a történelemben, számos izgalmas dologra bukkanhatunk. Szerelmi szálak, családi drámák és emberi történetek sokaságára, amelyek közelebb hozzák a reformkor hőseit. Egy ilyen érdekes sztori Kossuth Lajoshoz és testvéréhez, Zsuzsannához kapcsolódik, akik nemcsak ugyanabból a családból választottak házastársat, de egy testvérpárral kötötték össze életüket.
Nézzük, hogyan lett Kossuth Zsuzsanna barátnőjéből Kossuthné.
Két testvérpár házassága
A Kossuth és a Meszlényi családot nemcsak barátság, de kettős házassági kötelék is összetartotta: Kossuth Lajos 1841. január 9-én vette feleségül Meszlényi Teréziát, húga, Kossuth Zsuzsanna pedig három hónappal később, 1841. április 18-án ment férjhez Meszlényi Rudolfhoz.
Meszlényi Terézia és Kossuth Lajos története
Meszlényi Terézia 1809-ben született Győrben, régi dunántúli katolikus nemesi család gyermekeként. A győri dialektust élete végéig megtartotta, amelyet ellenségei és rosszakarói gyakran használtak ellene, tájszólását a műveletlenség jelének tartották. Terézia azonban jó barátságot ápolt Kossuth Lajos testvérével, Zsuzsannával. Kossuthot 1837-ben letartóztatták a betiltás ellenére megjelentetett Törvényhatósági Tudósítások miatt, és Terézia rendszeresen elkísérte Kossuth Zsuzsannát, amikor fivérét látogatta a börtönben. Itt bontakozhatott ki a fiatalok között a szerelem, Kossuth szabadulása után rögtön el is jegyezték egymást.
Házasságkötésük híre viharként söpört végig a közéletben, ugyanis míg Kossuthot kortársai egy kiemelkedően vonzó férfinak tartották, Meszlényi Teréziát a legkevésbé sem tekintették szép nőnek. Mindennek ellenére őszinte, mély érzésű szerelem volt kettejük között, ezt bizonyítja Kossuth egy, a barátainak írt levele:
Házasodom! Boldog férj leszek egy imádott nő karjai közt.
Megrökönyödést keltett az is, hogy az evangélikus Kossuth nem adott reverzálist, tehát a vegyes házasság katolikus áldás nélkül jött létre. Bár az ellentábor igen hangos volt, a házaspár boldogságban élt, és három gyermekük született: Ferenc, Vilma és Lajos.
A világosi fegyverletétel után Kossuth az Oszmán Birodalomba menekült, felesége pedig hamarosan követte őt. Törökország után Nagy-Britanniába, majd Olaszországba mentek. Meszlényi Terézia itt hunyt el 1865-ben, ezután Kossuth még harminc évig élt emigrációban. Írásaiból arra következtethetünk, Terézia halála pótolhatatlan űrt hagyott a férfi szívében.
Kevés ember képes csak sejteni is a viszony bensőségét, amely engem elhunyt lelkem nőmhöz csatolt volt. Annak jelzésére az emberi nyelv még szót nem ismert. Mi ketten egy lény valánk. Egymásnak, egymásban élünk
– írta Kossuth.
Kossuth Zsuzsanna és Meszlényi Rudolf története
Meszlényi Rudolf ismert Fejér megyei ügyvéd és híresen Kossuth-párti megyei politikus volt. Kossuth Zsuzsanna erős nő hírében állt, de fiatalságában nem is sejtette, mennyire nagy szüksége lesz majd erejére a későbbiekben. Politikai és baráti kötelék nyomán ismerkedett meg a fiatal, agilis ügyvéddel, és Zsuzsanna az esküvő után hamar bekapcsolódott a Fejér megyei politikai életbe, mondhatnánk, ő volt az első modern politikusfeleségek egyike. Közéleti szerepvállalása elsősorban a nemzeti kereskedelmet és ipart népszerűsítő Védegylethez kapcsolódott, férjével együtt alapítói voltak a Védegylet első megyei szervezetének, a székesfehérvári fióknak. A párnak három gyermeke született, Gabriella, Ilona és Rudolf. Boldogságuknak Meszlényi váratlan halála vetett véget, 1848. január 2-án. Kossuth Zsuzsanna ekkor már várandós volt harmadik gyermekükkel, a kis Rudolf édesapja tragikus halála után néhány héttel született.
Felhasznált irodalom:
Rabati Magda: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817–1854. Dokumentumok a Kossuth család életéből. Budapest, 2005
Kiss Eszter: Nők, akiknek a forradalom átírta az életét https://index.hu/kultur/2019/03/17/nok_akiknek_az_1848-as_forradalom_felforgatta_az_eletet/