Anna, aki Krisztina - Az Anna-bál története

Anna, aki Krisztina - Az Anna-bál története

2022. augusztus 9.

Ön ismeri a 197 éves múlttal rendelkező, balatonfüredi bál létrejöttének valódi okát? Annyit előrebocsáthatunk, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egy Anna nevű lányhoz köthető…

Ki lesz Anna-báli cotillontáncosom?” Ez a kérdés sok olyan reformkori lány gondolatai között szerepelhetett, aki olyan szerencsésnek mondhatta magát, hogy Balatonfüreden tölthette a nyarat. A kérdést írásban is rögzítő Slachta Etelka Sopronból érkezett Balatonfüredre, és az utókor szerencséjére részletesen megörökítette, hogyan udvaroltatott magának az 1841-es Anna-bál során:

Egy asztalon nagy virágbokrétákkal s szalagbokrokkal ékesített ág vala felállítva. Én szalagomat Gludovácz frakkjába tűzém, s nolens–volens [akarva-nem akarva] kelle neki velem táncolni. Mondá, élte végéig őrzendi emlékül. Azonban engem annyi úr választott, hogy végül öt bokréta vala kezemben. […] Két ulánusunk parádéban vala, természetes, hogy az is feltűnt, hogy ők legtöbbet velem táncoltak.

A hagyomány szerint az első Anna-bált a reformkor hajnalán, 1825-ben tartották a balatonfüredi Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna tiszteletére. Kevesen tudják azonban, hogy lányának valódi neve nem Anna, hanem Krisztina volt. A bál tehát nem a kisasszonyhoz, hanem magához az Anna-naphoz kötődött. Ilyenkor nemcsak Balatonfüreden, hanem más fürdőhelyeken is tartottak Anna-bálokat a főidény záró báljaként. Az augusztus ugyanis a 19. század közepén már utóidénynek számított.

-
A Szentgyörgyi Horváth család fontos szerepet játszott a reformkori Balatonfüred társadalmi életében. Házukban olyan híres személyiségek szálltak meg, mint Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Deák Ferenc. Lányuk, az 1805-ben született Szentgyörgyi Horváth Krisztina a hagyomány szerint az 1825. július 26-án tartott Anna-bálon ismerte meg későbbi férjét, a nála hat esztendővel idősebb Kiss Ernőt. A tehetős, örmény származású katonatiszt 1826-ban feleségül vette a lányt, akit a házasságkötés után délvidéki birtokára vitt. Egy évvel később, 1827-ben megszületett gyermekük, Ernesztina, édesanyja azonban belehalt a szülésbe. Kiss Ernő később újra katonai szolgálatba lépett: huszárezredesként, majd hadtestparancsnokként harcolt, az 1848/49-es szabadságharc fontos szereplője lett. Nevét azonban elsősorban a tizenhárom aradi vértanú egyikeként őrizte meg a történeti emlékezet. Kivégzését követően holttestét Katalinfalvára szállították, később pedig az eleméri templom sírboltjába, Szentgyörgyi Horváth Krisztina mellé helyezték örök nyugalomra. A szerelmespár emlékére Balatonfüred Városa 2003-ban díjat alapított. Az Anna-bál szépének megválasztásakor minden évben átadják a Kiss Ernő-díjat is a város fejlesztésében és népszerűsítésében kiemelkedő szerepet játszó közéleti személyiség számára. 
  
Felhasznált irodalom:

Katona Csaba: Az Anna-bálok mítosza, Múlt-kor, 2010. július 23. 
https://mult-kor.hu/20100723_az_annabalok_mitosza?pIdx=1

Kovács Emőke: A füredi Horváth-ház és a Szentgyörgyi Horváth család regényes története, likebalaton.hu, 2020. https://likebalaton.hu/telepules/balatonfured/hireink/balatonfured-horvath-haz-tortenelem-anna-bal-160889/