Botrány és elvarratlan szálak

Botrány és elvarratlan szálak

2022. augusztus 9.

A reformkor egyik legnagyobb megdöbbenést kiváltó váltóhamisítási ügye egy értelmiségi család nevéhez fűződik. Ráadásul a szálak soha nem simultak ki, sőt a botrányt botrány tetézte.

Az ügy főszereplője Csapó János volt, akinek lakása az 1830‒1840-es években gyakran adott otthont irodalmi szalonoknak, ahol a korabeli értelmiség színe-java megfordult. Felesége, a szalon háziasszonya, Csajághy Erzsébet volt, akinek mindkét lánytestvére „irodalmi házasságot” kötött: Csajághy Júlia ugyanis Bajza Józsefhez, Csajághy Laura pedig Vörösmarty Mihályhoz ment feleségül. A házaspár lányai is fontos nyomot hagytak az irodalmi emlékezetben: Csapó Etelke nevét mindenki ismeri Petőfi Sándor költészetéből, hiszen a fiatalon elhunyt leány a Cipruslombok Etelke sírjáról című kötet ihletadója volt, Csapó Mária pedig később, a 19. század második felének egyik fontos szerkesztőnőjévé, emlékiratírójává vált. 

Az ügyvédként dolgozó családfő, Csapó János, azonban egészen másról vált nevezetessé. 1843 decembere és 1844 áprilisa között legalább hét hamis váltót állított ki mások nevére 17 000 pengőforint értékben. Ez akkor hatalmas összeget jelentett. (Viszonyításképp: az ügyben nyomozó főszolgabíró fizetése évi 200 forint volt.) 

1844. április 30-án azonban Csapó János eltűnt. Öt nappal azelőtt, hogy az első váltólejárat esedékes lett volna. A közvélemény ezt egy balesettel hozta összefüggésbe, amely épp Csapó eltűnésének napján történt a hajóhídon. A családi emlékezet azonban Csapóné Csajághy Erzsébet verzióját őrizte meg:

Oh nem, nem a hídon veszett el, mert szegény, szegény atyátok főbe lőtte magát.

A nyomozás során kiderült, hogy Csapó kifejezetten jó nevű emberek nevére hamisította a váltókat. Károsultjai között volt báró, országgyűlési követ, sikeres kereskedő és alispán is. Eltűnését követően a városban fel-felröppentek különböző híresztelések arról, hogy merre bujkál a vádlott. A nyomozás során az öngyilkosok „kedvelt” helyszíneit, a budai hegyeket és a Városligetet is felkutatták, ám teljesen eredménytelenül.  

Váltótörvényszéki perben még évekkel később, 1847-ben is bukkant fel olyan váltó, amelyet Csapó hamisított, de hollétéről vagy haláláról soha nem került elő új adat. A Csapó-ügy alaposan felbolygatta a korabeli pesti közvéleményt, sokan az ügyvédi munka hitelvesztésétől tartottak. Csapó János családját ettől kezdve lányának, Máriának férje, Vachott Sándor tartotta el. 

Felhasznált irodalom: 
Kerényi Ferenc: Biedermeier váltóhamisítás, a háttérben költészettel. ItK, 1999. 3/4. 345‒350.