Barátból sógor

Barátból sógor

2022. április 12.

A reformkor idején különösen az értelmiség körében igen gyakori jelenségnek számított, hogy baráti- vagy testvérpárok ismerkedtek egymással, majd lettek később házastársak. Jó példa erre a két barát, Eötvös József és Trefort Ágoston, valamint a Rosty-lányok esete. 

Trefort Ágoston 1847. március 14-én vette feleségül Rosty Ilonát. Testvérét, Rosty Ágnest pedig Trefort barátja, Eötvös József vezette oltár elé öt évvel korábban. Így e házasságok révén a két barátot ettől kezdve családi kötelék is egymáshoz fűzte. 
A két férfi között olyan erős és mély volt a barátság, hogy másfél évig együtt is laktak, egészen Eötvös házasságáig. Ezt követően sem szakadt meg a kapcsolatuk, sőt Trefort gyakran megfordult a Rosty-házban estélyek, irodalmi találkozók és zenei estek alkalmával. Itt találkozott a fiatalabb Rosty-lánnyal, Ilonával is, aki később a felesége lett. Trefort így emlékezett vissza a megismerkedésükre: 

Eötvös megkérte Rosty Ágnes kezét februárban, s az esküvőt szeptemberben tartották meg. Ezáltal sokkal bensőségesebb kapcsolatba kerültem Rostyékkal. Naponta voltam náluk, reményeket tápláltam, amik a nyár folyamán egyre erőteljesebbek lettek. Nagyon gyakran kirándultunk a szigetre és budai hegyekbe, órák hosszat voltam együtt Ilkával, aki nagyon szép és virágzó volt.

Nászútjukat Bécsben, Grazban és Triesztben töltötték. Négy gyermekük született: Ágnes, Edit, Ervin és Mária.  
Trefort a 19. század jelentős politikusa, publicistája, akadémikusa volt, pályakezdése épp a reformkor idejére tehető. 1836-ban nagy nyugat-európai körutat tett, amely egész későbbi életére jelentős hatást gyakorolt. Első fellépése a szélesebb nyilvánosság előtt a Művészeti Egylet megalapítása volt. Az 1840-es évektől a centralista csoport egyik jelentős tagja, melyhez rajta kívül többek között Eötvös József, Szalay László, Csengery Antal is tartozott. Trefortnak hangsúlyos volt a közgazdasági érdeklődése is, több ilyen témájú tanulmányt publikált.  
  
Felhasznált irodalom:  
Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Budapest, 1982