A reformkor sztárpárja

A reformkor sztárpárja

2022. április 07.

Gondolta volna, hogy a reformkor híres színészei, Egressy Gábor és felesége, Szentpétery Zsuzsanna a mai Libri Könyvpalota helyén lévő egykori pesti bérházban laktak? A színészházaspárnak számtalan kötődése volt Petőfihez.

Egressy Gábor a reformkor ikonikus, ünnepelt színésze volt. Galambos Gábor néven született, édesapja, Galambos Pál református lelkész volt, aki kiváló szónok és zenei tehetség hírében állt, és hat gyermeke született. Közülük nemcsak Gábor vált híres művésszé, hanem egyik testvére, Benjámin is, vagyis Egressy Béni, a Szózat megzenésítője. 
A fiatal Egressy Gábor sokat nélkülözött, megszenvedte azt a nyomort, amelyet a kor vándorszínészei mind ismertek. Nem csak színészi munkát végzett, mellette dolgozott színlaposztóként, súgóként, világosítóként, díszítőfestőként és balett-táncosként is. 
1828-ban csatlakozott az erdélyi dalszínész társulathoz, amellyel Kassára utazott, ahol közel öt évet töltött. 1833-ban itt alakította Ottó szerepét a Bánk bán ősbemutatóján. Ezt követően Kolozsváron játszott három éven át. Kassán és Kolozsváron csak a telet töltötte végig, nyaranta mindig vándorolt. Kilenc év alatt összesen 57 magyar városban fordult meg, miközben a korszak legfontosabb színtársulatainál működött.  
1831-ben nősült meg, ekkor vette feleségül Szentpétery Zsuzsanna színésznőt. Házasságkötése után néhány évvel, 1835-ben Budapestre került, amikor Fáy András és Döbrentei Gábor meghívására a budai Várszínház tagja lett. 1837-ben az akkor megnyíló Pesti Magyar Színházba szerződött, amelyet 1840-ben neveztek át Nemzeti Színházzá. Felesége 1837-től szintén a színház munkatársa lett segédszínészként és kórustagként (ahogy akkor mondták, kardalosként), de 1848-ban felhagyott a színészi pályával. 
A párnak három gyermeke született, Ákos, Etelka és Árpád. 
Bár Egressy Gábor mindenekelőtt színész volt, kortársai tehetséges rendezőnek, dramaturgnak és színikritikusnak is tartották. A színészet elméleti kérdései is érdekelték, tanított is színésznövendékeket, darabokat fordított és számos cikket is írt. Nem ösztönös színész, hanem nagyon is tudatos művész volt. Szakmai odaadása legendás volt, mindig nagyon felkészülten lépett a színpadra, Hamlet szerepével például másfél éven át foglalkozott, mielőtt előadta. Nagyon fontosnak tartotta a gondos lélektani megalapozottságot és a hitelességet. Óriási munkabírása volt. Amikor éppen nem a Nemzeti Színházban játszott, akkor vidéken lépett fel. Állandó fellépéseinek szervezésében folyamatosan segítségére volt felesége, aki jól ismerte a színház működését. Egressy Petőfi közeli barátja volt, és 1848. március 15-én a színész adta elő barátja költeményét, a Nemzeti dalt a Nemzeti Színházban. 
Egressy Gábor a szabadságharc idején nemzetőrként harcolt, elsőszülött gyermeke, Egressy Ákos, mindössze tizenhat évesen honvéd lett a szabadságharc idején.  
 
Felhasznált irodalom: 

Steinert Ágota: „Gyakran nem érti emberét a kor”. Egressy Gábor pályaképe. In: Egressy Gábor törökországi naplója 1849–1850. Budapest, 1997 

Szalisznyó Lilla: „Édesse, küldd el nekem ide gyorskocsin Clavigot és Othellót”. Egy 19. századi színész családi vállalkozása. 
https://mindennapoktortenete.blog.hu/2020/02/29/_edesse_kuldd_el_nekem_ide_gyorskocsin_clavigot_es_othellot_egy_19_szazadi_szinesz_csaladi_vallalkoz