Kik a Wersényi gyerekek?

Kik a Wersényi gyerekek?

2022. április 01.

Noha Wesselényi Miklóst az utókor szinte csak az „árvízi hajósként” őrizte meg emlékezetében, a korszak legjelentősebb politikusai közé tartozott, s az egyik legkülönlegesebb reformkori naplóíróként tartjuk számon. S van még valami, amit érdemes tudni róla…

Wesselényi 1821-től megvakulásáig, 1843-ig vezette naplóját, amely nemcsak politikai gondolkodásmódjáról árulkodik, hanem mindennapos ügyeiről és a birtokain élő jobbágylányokkal folytatott viszonyairól is. Míg az közismert tény, hogy a bárónak számos szeretője és házasságon kívül született gyermeke volt, azt kevesen tudják, miként viselkedett apaként, és hogyan alakult a gyermekek sorsa.

A jobbágylányokkal folytatott viszonyaiból hét gyermeket ismerünk név szerint: Rozáliát, Károlyt, Katalint, Istvánt, Lászlót, Ádámot és Ilonát. A felnőttkort közülük csak öten élték meg. A törvénytelen gyerekeket édesanyjuk vezetékneve alapján anyakönyvezték, heten hatféle nevet viseltek, mivel Rozália és Károly ugyanattól az anyától származott. Wesselényit aggasztotta a névadás e módja, melyről jószágigazgatójának és barátjának, Kelemen Benjáminnak 1835-ben így írt:

Gyermekeimnek név kell, nem lehetnek mint az agár kölykök, a hány annyi név alatt, – ha a törvény nem ád is szegényeknek nevet, azért gondosságom s szeretetem kell hogy ezt tegye.

A törvénytelen gyermekek végül a Wersényi nevet kapták, amelyet 1836-tól használhattak. Az anyakönyvet csak 1848-ban módosították, amikor a báró hivatalosan is a Wersényi nevet ruházta négy gyermekére (Rozáliára, Katalinra, Istvánra és Lászlóra), akiket el is ismert saját utódainak. A névadással kifejezte szándékát az aktív apai szerepvállalásra, intézkedett életkezdésük anyagi hátteréről és neveltetésükkel is törődött. Nagy hangsúlyt fektetett a nyelvismeretre, testedzésre, különösen a lovaglásra, az úszásra és a vívásra. A fiúk számára az általános műveltség elsajátítása mellett egy mesterség megtanulását is előírta, ugyanakkor támogatta a gyermekek önálló pályaválasztását. A Pesten taníttatott lányok esetében a megfelelő kiházasítást tartotta szem előtt, de mindennapi életükben is aktívan részt vett, főként 1835 és 1839 között.

Az ötödik gyermek, Károly, komoly csalódást okozott Wesselényinek. Kiderült róla, hogy iratot hamisított és apja nevét felhasználva adósságot halmozott fel. Wesselényi ezért 1844-ben elvette tőle a Wersényi nevet, s az 1848-as végrendeletében sem szerepelt.

Wesselényi 1845 novemberében egy polgárleányt vett feleségül: egy takács leányát, Lux Annát, aki a báró gräfenbergi gyógykezelése idején került a szolgálatába. Két közös fiuk született: Miklós és Béla. Így egy különös mozaikcsalád jött létre, hiszen Lux Anna mindössze néhány évvel volt idősebb Wesselényi korábban született gyermekeinél.

 

Felhasznált irodalom:

Kárpáti Attila István: „Hogy gyermekeimmel lehetek, kipótol minden egyebet” – Wesselényi Miklós apai szerepben, Mindennapok története blog, 2020. március 31.

https://mindennapoktortenete.blog.hu/2020/03/31/_hogy_gyermekeimmel_lehetek_kipotol_minden_egyebet_wesselenyi_miklos_apai_szerepben

Wesselényi Miklós, vál. bev. jegyz. Fónagy Zoltán, Budapest, 1998. (Magyar Szabadelvűek sorozat)