Kapcsolódások és továbbgondolások: PetőfiLátó

Kapcsolódások és továbbgondolások: PetőfiLátó

2023. január 23.

Petőfi Sándort mindenki ismeri, vagy olvassa. Petőfi a magyar zseni képe és a magyar romantika képe. Ki-ki olvassa Petőfit is, és ha tudja, aktualizálja, mert nagyon is lehet. Petőfi még akkor is jelen van, amikor nincs jelen – többek között ezek is elhangoztak az erdélyi Látó szépirodalmi folyóirat januári, tematikus lapszámának bemutatóján. 

PetőfiLátó 200 címmel jelent meg a Látó folyóirat 2023-as évi első lapszáma, amellyel Petőfi születésének 200-ik évfordulója előtt tiszteleg a szerkesztőség, és amelyet a marosvásárhelyi Studium Hub kávézójában mutattak be január 21-én. A tematikus lapszámban kortárs magyar írók és költők gondolták tovább, kerültek játékba Petőfi költői hagyományával. Az esemény házigazdája, Kovács András Ferenc költő, szerkesztő André Ferenccel, Láng Zsolttal, Markó Bélával, Nagy Attilával, Nagy Zalánnal és Vida Gáborral beszélgetett arról, hogyan viszonyulnak ők Petőfihez, az est során pedig a folyóiratban megjelent, Petőfihez kapcsolódó írásaikat is felolvasták.

-Balról jobbra: Kovács András Ferenc, André Ferenc, Vida Gábor, Markó Béla, Nagy Attila, Nagy Zalán, Láng Zsolt
Balról jobbra: Kovács András Ferenc, André Ferenc, Vida Gábor, Markó Béla, Nagy Attila, Nagy Zalán, Láng Zsolt
X

Igyekeztünk olyan számot készíteni, ami egy kicsit rendhagyó, ami egy kicsit antológiaszerű. Nagyon sok kézirat érkezett, prózában írottak – tanulmány, esszé –, és harminchárom költő versei, a harmincnegyedik Babits Mihály a Talált vers rovatban a Petőfi koszorúi című versével, amit száz évvel ezelőtt írt. Annak örülök, hogy egy nagyon jóízű, friss antológia alakulhatott ki, és ebben az egész szerkesztőség, mindenki a segítségemre volt. Ez egy nagyon költészeti lapszám lett” – fogalmazott a lapbemutató kezdetén Kovács András Ferenc. Mint mondta, a következő hónapokban is közölnek majd Petőfihez kapcsolódó hosszabb tanulmányokat. Kiemelte, a lapszám összeállításakor nagy segítségére volt André Ferenc, aki a fiatal költőket szólította meg, hogy egy-egy verssel viszonyuljanak Petőfi költészetéhez.

-Kovács András Ferenc
Kovács András Ferenc
X

Közösen ötleteltünk, hogy kik azok, akiket érdemes volna felkérni, kik azok, akiknek van a gondolkodásban, a jelenlétükben közük Petőfihez. Hogy hasonló témák, hasonló világlátások érdeklik, amelyek nyilván kétszáz évre rá másképp vetik fel ugyanazokat a kérdéseket, de mégis valahogy hasonlóan. Úgyhogy így próbáltuk keresni azokat a fiatalokat, akiket akár a forradalmi szellem, akár a szerelmi gondolatok, akár a közélet vagy az identitás, a helykeresés kérdései érdekelnek” – magyarázta André Ferenc. Ha a lapszám antológia részét nézzük, kitűnik belőle, hogy mennyire kötődnek Petőfihez a szerzők vagy a paródiákon keresztül, vagy passzusokon, átírásokon, vagy csak a mottókon keresztül. Ez egy kötődve nem kötődés Petőfihez. Nagyon nehéz megszólítani ezt a kétszáz éves fiatalembert – fűzte hozzá Kovács András Ferenc.

Petőfi a magyar zseni képe és a magyar romantika képe

– hangsúlyozta.

A szándék a fontos, hogy úgy viszonyuljunk Petőfihez, Aranyhoz vagy Kazinczyhoz, Csokonaihoz, hogy ne csak a nyelv távolságát keressük, hanem azt is, hogy mennyi helyen voltak nagyon közel hozzánk, és mennyi helyen figyeltek hasonló dolgokat meg a világban – mutatott rá André Ferenc, majd felolvasta a lapban megjelent Lóháton a szülészetre című versét.

Nagy Zalán, a legfiatalabb költőgeneráció képviselőjeként arról beszélt, hogyan viszonyul az ő generációja, hogy látja ő és mit érez Petőfi kapcsán. Mint mondta, kicsit idegenkednek, és viszontagságos ez a kapcsolat. „Abban a szerencsés helyzetben vannak a költők, a szépírók, az irodalomtörténészekkel, esszéistákkal szemben, hogy ha előtte van egy költői hagyomány, egy életmű, az nem kíván meg egy olyan következetes olvasatot, mint egy tanulmányírónak. Nem igényli, hogy nagyon-nagyon mélyre menően, minden összefüggést számba véve ismerje azt a verset, amit olvas az életmű és a költői hagyomány kontextusában. Bevallom, hogy én sem állok nagyon mélyen Petőfinek az életművével, de mégis találtam olyasmi dolgokat, amivel játékba tudtam lépni, és amiből ki tudtam indulni. Biztos, hogy fontos, hogy mélyre menően is ismerjük az adott művet, ha már akarunk írni róla, de szerintem az is termékeny tud lenni, ha nincs meg ez az erős kapcsolat. Én így ragadtam ki négy sort és erre reagáltam a versszövegben. És ami engem érdekelt ebben a szövegben, az az volt, hogy kicsit megpróbáljak kikezdeni Petőfi romantikájával, és minél tárgyiasabb és objektív nyelvvel nekimenni, hogy lássuk, milyen kapcsolat is van az ő nyelve és az én nyelvem között, és az ő személye és az én személyem között” – emelte ki, majd a közönség is meghallgathatta a Töredék egy bestiáriumból című verset.

-Nagy Zalán
Nagy Zalán
X

Többször írt Petőfiről, és biztos, hogy sok Petőfit olvasott. Petőfinek az a titka, hogy inkább olvasni kell – vezette fel Nagy Attila felolvasását Kovács András Ferenc. „Amikor felkértél, mondtam neked, hogy újat nem fogok tudni mondani Petőfiről, viszont nagyon is ismerem – úgy érzem. Megismételtem a Shakespeare-élményemet, Petőfi szerelmes verseiből vettem a sorokat, találjon a rím, ritmus, és összeállítottam egy verset, és abból a versből, ami megjelent, egyetlen sor az enyém" – magyarázta a Szerelmi kollázs. Petőfi 200 című verse kapcsán Nagy Attila. A felolvasás előtt még hozzátette: ki-ki olvassa Petőfit is, és ha tudja, aktualizálja, mert nagyon is lehet. Kovács András Ferenc elmondta, az, hogy mennyire dolgozható be az az élmény, ami Petőfihez köti az embert, és mennyire emelhető be a mába, végigkövethető a lapszámban, ugyanakkor végighullámzik a barguzini motívum – több versben és prózai írásban is megjelenik. Például Vida Gábor Látod ebből is mi lett? – Édes Néném levele Petőfi Sándorhoz című írásában is, amelyet a szerző fel is olvasott.

Láng Zsolt Petőfi és a című írása kapcsán a házigazda rámutatott, a szerzőben Petőfi nagyon sok emléket és emlékmozaikot szólított meg. Ezekből hallhatott a közönség néhányat. Petőfi még akkor is jelen van, amikor nincs jelen. A szabadság-szerelem az, ami eszünkbe jut egy fiatalemberről, és egy fantasztikusan erős költőnek és erős egyéniségnek érzi ezt a kétszáz éves fiatalembert – osztotta meg gondolatait Kovács András Ferenc, majd Markó Bélának adta át a szót, aki – mint kiderült – legalább húsz alkalommal tartott beszédet július utolsó vasárnapján Fehéregyházán, Petőfi sírjánál. „Érdekes lenne magamnak megnéznem, hogy évről évre mit mondtam, addig, amíg fontosnak tartották, hogy beszédet mondjak Fehéregyházán, mint politikus. Költőként egyetlen egyszer invitáltak Fehéregyházára, 1989 előtt, valamikor a nyolcvanas években, amikor ezért kapott az ember egy fekete pontot, hogy elment oda és beszédet tartott. De igen, Petőfihez ez is hozzátartozik, hogy politikusok mondanak beszédet a születése vagy pedig halálára emlékezve. Én igazán tanúsíthatom” – fogalmazott Markó Béla.

-Láng Zsolt
Láng Zsolt
X

A Látó legújabb lapszámával kapcsolatban kiemelte, rengeteg izgalmas szöveg van benne. Ami tanulságos számára, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt ő is úgy érezte egy adott pillanatban, hogy Petőfi halott. „Igen, emberként halott rég, bár halála után sokáig próbálták azt bizonyítani, hogy nem halt meg. A barguzini történet is arról szól, hogy hátha élve találjuk ott Petőfit. Ez nem sikerült, de ezt a vágyat, ezt a kívánságot meg kell érteni és nem kell elítélni. Ebből a Látó-számból is az derül ki, hogy nem halott. Petőfi hívja, szólítja az értelmezőket, és érdekes módon nagyon sok fontos költő, író tartotta szükségesnek, hogy beszéljen Petőfiről, hogy reagáljon. Ebből a számból az is lemérhető, hogy elmúlt az a pillanat is, amikor az irónia volt a legfontosabb megközelítési mód eleinkkel, klasszikusainkkal kapcsolatosan. A parafrázis itt is jelen van, de ezek sokkal bonyolultabb szövegek, itt a pátosz keveredik iróniával, vagy máshonnan való megközelítéssel, és ez nagyon jó.” Hozzátette, Petőfi az a költő, akinek még a rossz versei is zseniálisak, akinek még a rossz képei is nagyon jók. Egy bizonyos nagyságon túl a következetlenség is következetes. Ezért kell nekünk Petőfiről még sokat beszélni az elkövetkezőkben – zárta gondolatait Markó Béla, majd felolvasta a Hattyúhús című versét.

A Studium Hub Magyar Kultúra Hete programsorozatába illeszkedő rendezvényt a Petőfi Kulturális Ügynökség – Magyar Kultúráért Alapítvány támogatta.