A hónap műtárgyaként debütál a japán Petőfi-kötet

A hónap műtárgyaként debütál a japán Petőfi-kötet

2023. január 18.

Közel tíz éve várja az 1936-ban Tokióban kelt verseskötet a kellőképpen ünnepi alkalmat arra, hogy előbújjon a Thúry György Múzeum raktárából, és megmutassa magát a magyar nagyérdeműnek. A nagykanizsai múzeum szakemberei Petőfi születésének 200. évfordulóját találták erre a legmegfelelőbb időpontnak. 

A ritka különlegességnek számító kötet Brunner Erzsébet hagyatékának részeként került két példányban a múzeumba. Sass Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet nagykanizsai származású festőművészek voltak, akik hosszú kalandos út során végül Indiában telepedtek le. Egy betegség következtében két évre kitérőt tettek Japánba, ahol az akkor épp a japán nyelvű Petőfi-köteten dolgozó és a fordításokat végző Metzger Nándor, japán–magyar kereskedelmi kapcsolatokért felelős diplomata kérte fel őket, hogy illusztrálják a készülő könyvet. Japánból Hawaiion és az USA-n át Angliába utaztak, és ekkor hazalátogattak Magyarországra is. A hosszú, négy kontinenst érintő utazásaik után életük végéig Indiában tartózkodtak. A két kötetet Brunner Erzsébet haláláig, 2001-ig mindvégig magánál tartotta, s csak később, hagyatéka feldolgozásakor kerültek nyilvánosságra számos más tárggyal, könyvekkel, levelekkel és festményekkel együtt. A kanizsai Thúry György Múzeum örömmel és felelősséggel vállalta, hogy befogadja és gondozza a Brunner örökséget, s egy ilyen értékes műtárgyegyüttesnek nem is lehetne jobb helye máshol, mint egy muzeális intézményben.

A japán nyelvű Petőfi-köteteket eddig nem látta senki, egészen mostanáig.

Néhány éve bevezettük, hogy kihirdetjük a hónap műtárgyát, s most januárban ezeket a köteteket szeretnénk a látogatóknak bemutatni. Azt gondolom, nem is találhattunk volna méltóbb alkalmat, mint a Petőfi-bicentenáriumot arra, hogy ezek a könyvecskék bemutatkozzanak

– nyilatkozta Szmodics-Tugya Beáta a múzeum történész-muzeológusa, a Brunner Gyűjtemény felelőse.

-
X

A vékony cérnával fűzött, barnás tónusú nyomat 25 vers fordítását tartalmazza, melyek között számtalanféle vers található. A válogatás szempontjai nem ismertek, elképzelhető, hogy a fordítóhoz ezek a versek álltak legközelebb, de az is biztos, hogy a megjelent versek erősen tükrözik a 30-as évek magyarországi közhangulatát. Helyet kapott benne a Nemzeti dal, az Egy gondolat bánt engemet..., Az Alföld, A Tisza, a Puszta télen, a Füstbe ment terv, a Fa leszek, ha…, a Szeptember végén, de olyan kevésbé ismert költemények is, mint a Halálom, az Élet vagy halál, a Nézek, nézek kifelé, a Katonaélet, vagy akár A koldus sírja. „Szerencsére van egy tartalomjegyzék a könyv végén, mely magyarul is felsorolja a verseket, ami nagy segítség volt nekünk” – árulta el Szmodics-Tugya Beáta.

Petőfi távol-keleti jelentőségét jól tükrözi, hogy az előszót a Tokiói Császári Egyetem Professzor Emeritusa írta a kötethez. A könyv 32 illusztrációja Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet alkotásai. Aki kézbe veszi, több fotót is talál benne, például Petőfi szülőházáról, Szendrey Júliáról, így a japán olvasók a költő életrajzába is betekintést nyerhetnek.

-
X

A kötet a múzeum január 18-i újranyitását követően február elejéig tekinthető meg az intézményben.