Így lett város Tatabánya

Így lett város Tatabánya

2022. december 09.

Tatabánya létrejöttét a szénbányászatnak köszönheti. A Magyar Géniusz Program keretén belül a Tatabányai Múzeumban megnyílt, Szénre települt város című kiállítás ezt a folyamatot, a szénbányászatra alapozott ipari fejlődést és az ennek következtében elindult urbanizációs folyamatot tárja látogatói elé.  

A bányászat elindítása a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat tevékenységéhez köthető. A vállalat a kiegyezést követő, modern ipari fejlődés egyik legjelentősebb ipari vállalkozása volt. A MÁK Rt. ipar- és közösségfejlesztő tevékenysége leglátványosabban a tatabányai szénmedencében jelentkezett. A bányászat megindulását követően – mindenfajta előzmény nélkül – 1913-ra Magyarország egyik legjelentősebb iparvidéke jött létre, mely a 80-as évek végéig a magyar nehézipar egyik központja volt. Az iparhoz kapcsolódva kialakult egy modern iparváros, melynek szociális, kulturális és kommunális létesítményei létrejöttük idején a korabeli magyarországi átlagnál magasabb ellátást biztosítottak.

A kiállítás első egysége áttekintést ad a vállalat kialakulásáról, ipari és pénzügyi fejlődéséről, kiemelten foglalkozva ezen belül tatabányai tevékenységével – mindezt interaktív felületekkel színesítve. Érintőképernyős monitoron animáció segít érzékeltetni a vállalat gyors és sokirányú fejlődését, és az ehhez szükséges tőzsdei műveletek megértését. Ezt követően a vállalat vezetőinek, modellértékű egyéniségei karrierútjának bemutatásával folytatódik a kiállítás. A szinte nulláról induló vállalkozást egy évtized alatt európai jelentőségű nagyvállalattá alakító személyiségek pénzügyi, gazdasági és technikai tudása, nemzeti elkötelezettsége és innovációja eredményeként lett a MÁK Rt. Magyarország vezető nagyvállalata. Munkásságuknak köszönhetőn jött létre Tatabánya település, a korban modernnek számító kereskedelmi, kommunális és szociális ellátórendszerrel. A „géniuszok” életpályáját játékos kvíz segítségével ismerhetik meg az érdeklődők.

-
X

A következő részleg interaktív térképen vázolja a település fejlődését. Ennek egyes részei kinagyíthatóan kiemelkednek a képernyőből, ezekre kattintva megtekinthetőek a telepekre jellemző lakóépületek fotókkal és alaprajzokkal. Az érintőképernyős alkalmazással elénk tárul a múzeum régi települést bemutató fotó- és képeslapanyaga.

Tovább sétálva a Tatabányán lezajlott urbanizációs folyamatot érzékelhetjük: a vitrinekbe egy-egy tárgy vagy kisebb tárgycsoport került, ami a városias fejlődést jelzi a telepeken, utalva az urbanizációra. Olyan tárgyak, melyek a városias élet kísérői a mindennapi használatban, olyan eszközök, melyek a falusi életnél magasabb szintű szociális, kulturális életmódra utalnak.

-
X

A tárlat utolsó egysége a tartalmi szálat átvezeti a várossá alakulásig. A bányanyitással kezdődő fejlődés lezárásaképpen 1947-ben Tatabánya település és a telepek révén hozzákapcsolódó másik három község egyesült és hivatalosan is várossá alakult. A tárolókban a várossá nyilvánítás szimbolikus tárgyai, a városcímer, a városkulcs és a tanácselnöki lánc kapott helyet.

-
X