„S a kisszobába toppanék, röpült felém anyám, s én félreálltam útjából, hadd röpüljön tovább.” Talán még a legfiatalabbak is hallották már vagy társaikkal kuncogva el is mondták Petőfi Sándor Füstbe ment terv című versének utolsó sorait ebben a népi átköltésben. Számos vers „esik áldozatul” átköltéseknek, melyek legtöbbször humorral átszőtt átiratok, ártatlan parafrázisok. „Ezekkel nincsen semmiféle probléma, sőt az átköltésekkel eljátszva akár az irodalom szeretetének malmára is hajthatjuk a vizet.” Ezt Minya Károly árulta el nekünk, aki a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanára, s a Petőfi- és más versek átköltése című előadása során ilyen és ehhez hasonló nyelvi játékot űz legismertebb költőink verseivel.
Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma… című versének jól ismert versszaka a „Kocsmárosné, aranyvirág / Ide a legjobbik borát / Vén legyen, mint a nagyapám / És tüzes, mint ifju babám!” egy nyelvtani stílusgyakorlat eredményeként így hangzana: „Tisztelt Üzletvezető asszony, megrendelem hordóinak tartalmából a legkiválóbb minőségű tételt, kérem, szolgálja fel legrégebbi évjáratú, egyszersmind legmagasabb alkoholtartalommal rendelkező borát!” Petőfi elhíresült mondatának eszperente változatát is megalkothatjuk kizárólag e magánhangzók felhasználásával: „Hej menyecske, kedves lelkem, erjedt hegylevet kell nyelnem, legyen hetven esztendeje, de meg heves szesz ereje.”
Az átköltést egy másik elgondolás mentén is meg lehet valósítani, ha az adott vers egy-egy fél sorát az eredetitől eltérő módon illesztjük egymás mellé. Ez alapján például Arany János Családi kör verse ekképpen hangzana: „Este van, este van – reggel ünnep lészen, / Lomha földi békák új ruhája készen. / Ballag egy cica is – vidám mese mellett / A gazdasszony éppen az imént fejé meg.”
De eljátszhatunk azzal is, hogy mindez fizikaórán a különféle szakkifejezésekkel teletűzdelve hogyan módosulna: „Este van, este van, erők nyugalomban, / Ferdén van sraffozva az eperfa lombja, / Zúg az éji bogár, sebessége v-null, F erő hat rá, azután elnémul.”
Minya Károly Petőfi-klubokban elérhető Petőfi- és más versek átköltése című előadásának alapvető célja az, hogy utat találjon a fiatalokhoz, megnyerje a diákok figyelmét, érdeklődését az irodalomnak, és az egyébként tananyagban szereplő versek új értelmezéseit tárja fel előttük. Ahogy fogalmazott: „Bár remek írói bravúrról árulkodnak ezek a költemények, de az is biztos, hogy szerkezetüknek, ritmikájuknak köszönhetően viszonylag könnyen átkölthetők, továbbgondolhatók.” A 31 éve magyar nyelvészetet oktató szakember időnként arra is vállalkozik, hogy rávegye a hallgatókat, hogy saját költészeti vénájukat használva átköltéseket írjanak, így elérve azt, hogy bár szórakozva, de irodalommal foglalkozzanak.
Hiszek abban, hogy ez a nyelvtani és stílusgyakorlat a fenti célok elérésének egy lehetséges eszköze, mellyel gazdagodik a fiatalok szókincse, nyelvtani és stiláris eszköztára, fejlődik a kreativitásuk és a kommunikációs képességük, s mindezek eredményeként többek és sikeresebbek lesznek az életük más területein.
Minya Károly Petőfi- és más versek átköltése című előadása az alábbi elérhetőségeken rendelhető meg:
Telefon: Rédl Tímea +36 30 129 2450
E-mail: petofiklub@petofiugynokseg.hu