Ugyanaz, mégis más – átköltések mesterfokon

Ugyanaz, mégis más – átköltések mesterfokon

2022. december 04.

A legismertebb verseink gyakran az átköltések sorsára jutnak, ám ez semmiképp sem nevezhető balsorsnak. Sőt, ezek a látszólag könnyed, humorral fűszerezett átiratok azt bizonyítják, hogy a legnagyobbak évszázadok múlva is népszerűek, s ezen sajátos folklóreszköz is hírnevük fennmaradását szolgálja. 

„S a kisszobába toppanék, röpült felém anyám, s én félreálltam útjából, hadd röpüljön tovább.” Talán még a legfiatalabbak is hallották már vagy társaikkal kuncogva el is mondták Petőfi Sándor Füstbe ment terv című versének utolsó sorait ebben a népi átköltésben. Számos vers „esik áldozatul” átköltéseknek, melyek legtöbbször humorral átszőtt átiratok, ártatlan parafrázisok. „Ezekkel nincsen semmiféle probléma, sőt az átköltésekkel eljátszva akár az irodalom szeretetének malmára is hajthatjuk a vizet.” Ezt Minya Károly árulta el nekünk, aki a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanára, s a Petőfi- és más versek átköltése című előadása során ilyen és ehhez hasonló nyelvi játékot űz legismertebb költőink verseivel.

Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma… című versének jól ismert versszaka a „Kocsmárosné, aranyvirág / Ide a legjobbik borát / Vén legyen, mint a nagyapám / És tüzes, mint ifju babám!” egy nyelvtani stílusgyakorlat eredményeként így hangzana: „Tisztelt Üzletvezető asszony, megrendelem hordóinak tartalmából a legkiválóbb minőségű tételt, kérem, szolgálja fel legrégebbi évjáratú, egyszersmind legmagasabb alkoholtartalommal rendelkező borát!” Petőfi elhíresült mondatának eszperente változatát is megalkothatjuk kizárólag e magánhangzók felhasználásával: „Hej menyecske, kedves lelkem, erjedt hegylevet kell nyelnem, legyen hetven esztendeje, de meg heves szesz ereje.”

-
X

Az átköltést egy másik elgondolás mentén is meg lehet valósítani, ha az adott vers egy-egy fél sorát az eredetitől eltérő módon illesztjük egymás mellé. Ez alapján például Arany János Családi kör verse ekképpen hangzana: „Este van, este van – reggel ünnep lészen, / Lomha földi békák új ruhája készen. / Ballag egy cica is – vidám mese mellett / A gazdasszony éppen az imént fejé meg.” 
De eljátszhatunk azzal is, hogy mindez fizikaórán a különféle szakkifejezésekkel teletűzdelve hogyan módosulna: „Este van, este van, erők nyugalomban, / Ferdén van sraffozva az eperfa lombja, / Zúg az éji bogár, sebessége v-null, F erő hat rá, azután elnémul.”

Minya Károly Petőfi-klubokban elérhető Petőfi- és más versek átköltése című előadásának alapvető célja az, hogy utat találjon a fiatalokhoz, megnyerje a diákok figyelmét, érdeklődését az irodalomnak, és az egyébként tananyagban szereplő versek új értelmezéseit tárja fel előttük. Ahogy fogalmazott: „Bár remek írói bravúrról árulkodnak ezek a költemények, de az is biztos, hogy szerkezetüknek, ritmikájuknak köszönhetően viszonylag könnyen átkölthetők, továbbgondolhatók.” A 31 éve magyar nyelvészetet oktató szakember időnként arra is vállalkozik, hogy rávegye a hallgatókat, hogy saját költészeti vénájukat használva átköltéseket írjanak, így elérve azt, hogy bár szórakozva, de irodalommal foglalkozzanak.

Hiszek abban, hogy ez a nyelvtani és stílusgyakorlat a fenti célok elérésének egy lehetséges eszköze, mellyel gazdagodik a fiatalok szókincse, nyelvtani és stiláris eszköztára, fejlődik a kreativitásuk és a kommunikációs képességük, s mindezek eredményeként többek és sikeresebbek lesznek az életük más területein.

Minya Károly Petőfi- és más versek átköltése  című előadása az alábbi elérhetőségeken rendelhető meg:
Telefon: Rédl Tímea +36 30 129 2450  
E-mail: petofiklub@petofiugynokseg.hu