„Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”

„Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”

2022. november 29.

Kétségtelenül a legismertebb irodalmi idézeteink közé tartozik Madách Az ember tragédiájának záró színében olvasható mondat. A mű minden bizonnyal az egyetemes művek sorába tartozik. Ahogyan Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója fogalmazott száz évvel ezelőtt: „Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak, amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni.”  

Az ember tragédiája Madách Imre legjelentősebb műve, a magyar drámaírás szimbóluma. Az 1862. január 12-én megjelent mű elhíresült, fajsúlyos kérdései máig érvényesek, ennek is köszönhető az, hogy a darabnak számos kortárs feldolgozása született. A Petőfi Kulturális Ügynökség Egyetemes című podcastjában Seres Gerda két meghívott vendégével, Márton László és Visky András írókkal beszélget az egyik leghíresebb drámánkról.

Olyan kérdésekre is választ kap a hallgató, hogy mitől egyetemes Az ember tragédiája, és vajon miért mindannyiunké. Hogyan lehet érthetővé és élhetővé tenni a középiskolások számára? Visky András elmondása szerint „Gondolatiságát tekintve mindenképpen modern, hiszen a modernitás eszméinek a gyűjteménye Az ember tragédiája. Elsőrendűen ezért nem megértetni, hanem átéltetni kell ma a diákokkal.” Madách költői nyelve már korában is nehezen értelmezhető volt, de ahogy Márton László fogalmazott: „A nyelvi burkot át kell törni, hiszen Madách gondolatai, kiábrándultsága és a fejlődéssel szembeni nagyon súlyos kételyei most is nagyon eleven dolgok.”

-Márton László és Visky András egy Madách kötet fölött
Márton László és Visky András egy Madách kötet fölött
X

A stúdió vendégei körüljárják a mű korabeli keletkezésének körülményeit, fény derül arra, mennyire szüremlett be az adott korszak, áthatották-e az akkor zajló események, leginkább a szabadságharc bukása utáni légkör a dráma történelmi szemléletét? Milyen egy jó színházi feldolgozás, mikor nyúl jól egy rendező a műhöz? Egyáltalán színre szabad-e vinni e költői látomást vagy minden egyes színpadi megvalósítás csak megerősíti és tovább árnyalja a művet? A meghívott vendégek véleményén keresztül azt is megtudhatjuk, keresztény alkotás-e a dráma, mennyiben számít műfaji előzménynek Goethe Faustja, s mi a tétje a tragédia jeleneteinek? 
  

Egyetemes – alapművekről felsőfokon. Vannak megkerülhetetlen művészeti alkotások, melyek meghatározzák gondolkodásunkat. Ahelyett, hogy poros klasszikusként tekintenének rá, a podcast vendégei igyekeznek friss szemmel megnézni, mitől élvezetesek, szerethetőek, mit adhatnak nekünk ma, és miért boldogulunk velük nehezen. Műsorvezető: Seres Gerda

A podcast itt hallgatható meg: