Petőfi, a túlélő költő?

Petőfi, a túlélő költő?

2022. november 25.

Kortárs költőnk, Vörös István egy érdekes gondolatkísérletet tett nemrégiben: vajon milyenek lettek volna Babits Mihály, Pilinszky János vagy akár Kassák Lajos versei, ha titokban Petőfi Sándor írta volna őket? Ebből a merész ötletből született meg az Él-e még Petőfi? Versek, titkok, átiratok című előadás, amely új fejezetet nyit a Petőfi-mítoszok történetében. 

Ha Petőfi nevét meghalljuk, nem valószínű, hogy elsőre a rejtélyes jelzőre asszociálnánk vele kapcsolatban. Pedig annak ellenére, hogy a közfigyelemnek örvendő költő életének fontosabb mozzanatai elég jól dokumentáltak – amint azt tudjuk, saját maga által is –, ahogyan a forradalom mind egyre fontosabb alakjává, később pedig nemzeti hőssé, sőt szimbólummá vált, úgy kaptak szárnyra egyre-másra a szóbeszédek és legendák vele kapcsolatban.

Persze, ahogyan az napjainkra már kiderült, nem is igazi híresség, akit a közönsége még halálhíre vagy épp eltűnése után békében hagyna nyugodni. Mind ismerhetünk legalább néhányat azokból a szóbeszédekből, amelyek mítoszt építenek egy elhunyt világsztár köré, amelyeknek terjesztői tudni vélik, hogy a hírnevet megunva merre is kezdett új életet a hős híresség, és amely legendák végső soron legendává avanzsálják a kivételes egyéniségeket.

Petőfi élete viszont olyan, mintha direkt rájátszana a mítoszalkotó hajlamainkra. Legalábbis, ami a két végpontot, a születésének és halálának körülményeit illeti, rejtélyek és ellentmondások halomra bukkannak fel, ha beleássuk magunkat a költő életrajzába és emlékezetébe. Hiszen születésének pontos helye és ideje még mindig vitatott téma az irodalomtörténet berkeiben, ennek megfelelően pedig jó pár kacifántos történetet hagyományozott ránk a népemlékezet.

-Vörös István (Fotó: Onda Péter)
Vörös István (Fotó: Onda Péter)
X
 
A „halhatatlanság” mitikus útján azonban kétségkívül a biztos végpont hiánya indította el Petőfit. Egyesek szerint 1849. július 31. után orosz hadifogságba került, mások kivégzést sejtenek a háttérben, néhányan tudni vélték, hogy Petőfi megmenekült, és valamely szláv nyelvterületen kezdett új életet, sőt Jókai Mór szerint az istenek egyenesen az égbe emelték a költőt Segesváron. Akárhogyan is legyen, a költő szellemisége mindmáig köztünk él, amelyben talán ezek a feltételezések, legendák is szerepet játszhattak. Ez az alapgondolata Vörös István Petőfi-estjének, amelyen nem megcáfolni, nem is alátámasztani szeretné a mendemondákat: inkább költői találékonysággal eljátszik velük.

A rejtélyes történeteket továbbfonva Vörös felteszi azt az elrugaszkodott, de nem kevéssé érdekes kérdést, hogy mi lett volna, ha Petőfi pusztán visszavonult volna Segesvár után, hogy a háttérből mozgathassa a magyar irodalom szövevényes szálait. Ennek jegyében születtek meg a forradalmi hős stílusát kívül-belül ismerő kortárs költőnk tollából a Babits-, Arany-, Füst Milán-, Kassák-, Pilinszky- és Utassy-versek rendhagyó petőfis átiratai. Ha találgatásokat nem is bizonygat Vörös az Él-e még Petőfi? előadásain, egyvalamit azonban biztosan alátámaszt vele: lánglelkű költőnk alkotói eszköztára bármilyen lírai témában megállja a helyét.