Két költő, két forradalom

Két költő, két forradalom

2022. november 24.

A januári Petőfi-bicentenáriumra készülve két forradalmár költő képét eleveníti fel Benke László – különleges ikerkötetében Petőfi Sándor hazafias költeményeinek összegyűjtése mellett a kereken egy évszázaddal később született Tamási Lajos breviáriumát szerkesztette meg. A Szabadság, hadd nézzünk szemedbe! című kötet bemutatóján a szerző mellett Kurucz Ádám színész, előadóművész segít megidézni a két alkotót, az 1848–1849-es és az 1956-os események krónikásait. 

Benke László költő, író, újságíró, a Hét Krajcár Kiadó vezetője kétrészes kötetben dolgozta fel két forradalmi költőnk, Petőfi Sándor és Tamási Lajos életművének legizgalmasabb állomásait. A két költőt különös kapocs fűzi egymáshoz: mindketten január 1-én ünnepelték születésnapjukat, kereken 100 év különbséggel. A közelgő kerek évfordulók apropóján Benke egy-egy átfogó kötetben foglalkozik a költőkkel, akik ugyan különböző korokban, de ugyanazért harcoltak, azonos eszmék mellett foglaltak állást legjobb verseikben – költészetük fő mozgatórugója a Magyarország szabadságáért vívott küzdelem.

A kötetekben a szerző-szerkesztő válogatott verseken és hozzájuk kapcsolódó irodalomtudományi szövegeken, valamint az irodalmi élet kiemelkedő alakjainak esszéin, műértelmezésein keresztül vázolja fel a két költő közti fő párhuzamot. Nevezetesen, hogy mind Petőfi, mind Tamási költői pályája a magyar történelem két meghatározó eseményével – az 1848–1849-es szabadságharccal és az 1956-os forradalommal – összefüggésben teljesedett ki. A két könyv összeállításának lényegi szervezőelvét tehát az egy évszázad távlatából megélt szabadságvágy, a forradalmi hangulat és az elnyomó hatalom elleni véres harcok adják, a versekhez kapcsolódó elemzések homlokterében pedig ezeknek az elemi erejű tapasztalatoknak a termékenyítő hatása áll.

-
X

Benke ugyanakkor nemcsak keletkezés- és befogadástörténeti áttekintést nyújt az olvasóknak, de portrét is fest a hazaszeretetben osztozó, mégis életpályájukban más-más utakat járó költőkről. A kötetben előkerülnek az 1848-as időkre visszaemlékezve Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály és Arany János írásai, valamint az utókor nagyjainak kapcsolódó gondolatait is olvashatjuk, így például helyet kaptak Márai Sándor, Kányádi Sándor és Nagy László sorai is.

A karakteridézés ugyanakkor amennyire könnyű feladat Petőfi esetében, olyannyira bonyolult Tamási Lajosnál. Tamási az ’56-os forradalmat követő időkben ellentmondásos figurája lett az irodalmi életnek. Noha talán leghíresebb forradalmi versében, a Piros a vér a pesti utcán címűben letaglózó képekben örökítette meg a harcok borzalmait („Piros a vér a pesti utcán, / munkások, ifjak vére ez, / piros a vér a pesti utcán, / belügyminiszter, kit lövetsz?”), azonban többen kritizálták a költőt, amiért a forradalom leverése után jobbára nem foglalt nyíltan állást az elnyomó hatalommal szemben.

A kötetről írt recenziójában Mezey László Miklós világított rá arra[1], hogy milyen összetett vállalás volt Benke részéről a Tamási-könyv összeállítása, és hogy ezzel együtt az olvasó-értelmező szerepkör sem a legkönnyebb:  
Érthető, hogy a Tamási-breviárium szerkesztőjének célja aligha lehetett más, mint hogy a költőt kiszabadítsa az ellentmondásos alkotó pozíciójából. A kötet azt sugallja, hogy Tamási Lajos a forradalom eszméihez hű maradt, de gyötrődő, tépelődő lélek lett. […] A Tamási Lajosról szóló kötet ismertetőjétől aligha várható el, hogy igazságot tegyen a pályáját vitatók vagy méltatók között, mindössze szempontokat villanthat föl a véleményalkotáshoz. Az egyik szempontot maga a költő adta meg Tükör című verse első szakaszában. […] A tükörbe néző Tamási mintha maga is megerősítette volna a róla kialakult kép bizonytalanságát.”

A Szabadság, hadd nézzünk szemedbe! ikerkötet bemutatóján Benke László mellett a Latinovits-díjas előadóművész, Kurucz Ádám fogja feleleveníteni a forradalmi eseményeket a két költő versein keresztül.

[1] https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2022/09/ket-irodalmi-breviarium