Fantáziadús és zseniális költő

Fantáziadús és zseniális költő

2022. november 14.

Így gondolkodik Petőfiről Li Zhen Árpád, kínai magyar műfordító, sőt véleménye szerint egyes értékeivel minden költő felett áll. A neves Petőfi-kutató irodalmi tevékenysége mellett Európa első számú kínai média magyarországi irodáját, az Európai Időket is vezeti, 2019-ben pedig kiadta Petőfi Sándor szerelmes versei című kétnyelvű kötetét. Most épp legújabb könyvén dolgozik, melynek főszereplője ugyancsak nemzeti költőnk lesz. 

Mióta ismert és népszerű Petőfi Kínában?

Már az 1910-es évektől kezdve angolból, németből, eszperantóból és japánból egyre több Petőfi-verset fordítottak kínaira a különböző irodalmi lapokban. 1923 januárjában Sanghajban, az Elbeszélés című havilapban jelent meg Shen Yanbin (későbbi kulturális miniszter és a Kínai Írók Szövetségének elnöke) által megírt Petőfi, a magyar hazafias költő 100. születési évfordulójának emlékére című cikk. 1931-ben külön kötetben adták ki a János vitézt, míg 1940-ben egy 25 versből álló, Petőfi-kötet került a könyvesboltok polcaira. Addig azonban inkább csak az értelmiség körében volt ismeretes Petőfi neve, az igazi népszerűsége az 1950-es években kezdődött.

Mi a helyzet ezzel ma?

Jelenleg három kínai nagyvárosban, Pekingben, Sanghajban és Csungkingben, négy Petőfi-szobor található, melyek mindegyikén olvasható Petőfi neve és a Szabadság, szerelem című vers legismertebb kínai verziója. Úgy gondolom, Petőfi halhatatlan Kínában, ahogyan a Szabadság, szerelem népszerűsége is töretlen. Egy 2013-ban debütált, majd országos körúton bemutatott, Egy katona hosszú menetelése című, nagy sikerű, kínai zenés színjátékban a vöröskatonák összesen hét alkalommal olvasták fel ezt a verset. 2021-ben, a Baj Mang és négy társa halálának 90. évfordulója emlékére Sanghajban bemutatták az öt fiatal író forradalmi életét ábrázoló, Előőrség című drámát, mely azzal zárult, hogy az öt hős együtt szavalta el a Szabadság, szerelem verset. Szinte tapintható volt a nézők meghatottsága. Egyébként Kínában 2019-ben újból bekerült a könyvesboltokba a Petőfi válogatott versei című kötet, mely azonban az 1950-es években kiadott, Sun Yong műfordító által eszperantóból fordított kiadványnak a rövidített változata volt.

Úgy tudom, szerepel a tankönyvekben is, ez mire vezethető vissza?

Már az 1950-ben kiadott középiskolás Kínai Irodalom című tankönyvben olvasható Lu Xun kínai író Az elfeledettek emlékére című esszéje, melyben szerepel Petőfi Szabadság, szerelem verse a Baj Mang-féle fordításban. Bajt 1931 januárjában Sanghajban kivégezték forradalmi tevékenysége miatt, négy írótársával és 19 forradalmárral együtt, akikről Lun Xun Az elfeledettek emlékére című nekrológjában is említést tesz. Lu Xun híres író volt, a politikai és oktatási vezetők számára az ő szava mérvadó volt, s mivel ő többször említette Petőfit, a költő neve elterjedt a köztudatban. Lu Xun írása egészen 2009-ig szerepelt a Népi Oktatási Kiadó középiskolások számára íródott tankönyvében, amelyet a legtöbb iskola használt az országban. 2001-től kezdődően már hat tankönyvkiadó adott ki tankönyveket, s bár vannak olyan iskolák, ahol nem tananyag ez az esszé, de elmondható, hogy a kínai generációk több mint 70 év óta iskolai oktatás keretében tanulják meg Petőfi nevét, és ismerkednek meg a Szabadság, szerelem című versével.

-
X

Melyik volt a legelső, kínaira fordított Petőfi-vers, és miért?

Ha jól emlékszem, a Reszket a bokor, mert… című vers volt, és igen érdekes történet fűződik hozzá. A fordítás Magyarországon, 1880-ban Kolozsvárott az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok című folyóiratban jelent meg. Kutatásom szerint a verset Wilhelm Schott, a Berlini Egyetem orientalista sinológusa fordította, aki magyarul is jól beszélt. A 19. században még Kínában sem beszélték a mai kínai nyelvet, különösen az irodalomban nem használták. A Schott által klasszikus kínaira átültetett verset később Tsen Ki-tong, a kínai császárság német követségének munkatársa finomította. Bár Schott és Tsen Ki-tong kínai karekterekkel dolgozott, a kolozsvári lapnak a verskiejtés alapján latin betűkre átírt verzióját adták le, és az újságban úgy publikálták. Vélhetően azért, mert akkoriban sem a szerkesztőség, sem a nyomda nem rendelkezett kínai karakterekkel. Később, 2014-ben aztán ezt az 1880-as kínai fordítást sikeresen átültették karakteres kínaira. 
A rendelkezésemre álló adatok szerint az első kínai karakterre fordított Petőfi-vers a Szabadság, szerelem volt, 1907-ben Zhou Zuoren író tollából. De ez sem Kínában, hanem Tokióban jelent meg egy helyi, kínai nyelvű, a Tianyi Bao című folyóiratban A lap ellenezte az alkotmányos monarchiát, szorgalmazta az utópisztikus szocializmust, támogatta az anarchizmust és a köztársasági forradalmat, épp ezért illett a lapba a Szabadság, szerelem című vers eszméje. Az első, Kínában publikált Petőfi-vers A hazáról volt, melynek fordítója szintén Zhou Zuoren. A vers az 1914 februárjában kiadott Kínai Novellavilág című lapban volt olvasható.

Az összes művét lefordították kínaira?

Az összeset még nem, de 1996-ban egy sanghaji kiadó hat kötetben adta ki Petőfi műveit Xing Wansheng műfordító munkája nyomán, aki igyekezett a költő lehető legtöbb és legszélesebb spektrumból válogatott művét belefoglalni. Ugyanakkor a korai versei vagy a leveleinek egy része ebbe sem kerültek bele. Ma a legnépszerűbb Petőfi-kötet Kínában a Sun Yong által, az 1950-es években eszperantóból átültetett 104 versből és a János vitézből álló kiadvány. A fordító sok segítséget kapott az akkoriban Pekingben tanuló magyar ösztöndíjasaktól. Érdekes látni, ahogy egy azonos irodalmi mű a különböző fordításoknak köszönhetően mennyire más és más arculatot, „ízvilágot” kap.

Ön mikor és milyen körülmények között „találkozott” először Petőfivel? Milyen élmény volt ez?

Úgy emlékszem, az 1980-as évek elején egy kínai filmben, Az élet derekán címűben hallottam először Petőfi nevét, melyben a főhős elszavalta a Lennék én folyóvíz… című verset a feleségének, és hozzátette, hogy ezt egy magyar költő, Petőfi Sándor írta. Nem sokkal ezután, középiskolás diákként ismét „találkoztam” Petőfivel. Az elfeledettek emlékére című nekrológot kellett megtanulnom, melynek lábjegyzékében ez volt olvasható: „Petőfi (1823–1849) híres magyar költő, számos kiváló verset írt és aktívan részt vett a despotizmus elleni politikai tevékenységben. 1849-ben a haza védelméért halt meg az Ausztria és a cári Oroszország agressziója elleni harcban.” Az oktatás nekünk akkor és ma is a forradalmi hősök szeretetét sugallja, melybe Petőfi nagyon beleillett. Ő egy olyan személyiség volt, aki hajlandó volt az életét feláldozni a szívében lakozó hitért. Valójában Baj Mang is ilyen volt, sőt ő még fiatalabban áldozta életét a szabadságért. Egyébként a Lennék én folyóvíz… Sun Yong-féle fordítása valójában a második legismertebb Petőfi-vers Kínában, különféle rendezvényeken, esteken ma is hallhatja az ember. A Szabadság, szerelem címűt pedig az élet mottójaként őrizzük a szívünkben. Romantikus költő és hazafias hős volt Petőfi, költészete szívmelengető érzést és erőt adott és ad a mai napig mindannyiunknak.

-
X

Ön lefordította mandarinra Petőfi szerelmes verseit, miért azokra esett a választása?

Petőfi versei leginkább kétféle témakör, a forradalom és a szerelem köré épülnek. Mivel a szerelem a világon mindenhol jelen van, akár szavak nélkül is megérthető, ezért fordítottam le ezeket a verseket. A forradalmi költeményeit, például a Nemzeti dalt vagy A királyokhozt várhatóan a legtöbb kínai olvasó nem tudná értelmezni, kontextusba helyezni, mivel nem rendelkeznek háttér-információval, nem tudják, milyen társadalmi viszonyok uralkodtak Magyarországon, és mi történt 1848. március 15-én. Úgy gondolom, a szerelmes versek Petőfi korától függetlenül most és a jövőben is, minden generáció számára könnyen érthetőek lesznek.

Mennyire volt nehéz munka lefordítani?

Csodálatos élmény a fordítás, Petőfi verseinek soraiból egyre inkább egy nagy képzelőerővel és elszántsággal rendelkező, romantikus költő képe rajzolódott számomra ki. A munka legnagyobb nehézségét inkább az jelentette, hogy az eredeti versek rímét kínai nyelven is meg kellett tartani, ami sokszor feladta a leckét nekem. Szerencsére a kínai szavaknak is sok szinonimájuk van, ezek közül igyekeztem mindig megtalálni a legmegfelelőbbet.

Mit gondol, teljesen mértékben átültethetők Petőfi sorai/gondolatai a kínai nyelvre?

Könnyű helyzetben lennénk, ha egyetlen betű hiánya nélkül, szó szerint átültethetnénk Petőfit kínaira, de azt gondolom, erre nincs is szükség. A kínai olvasóknak elég egy átfogó életrajz, valamint egy Petőfi eszmeiségét, szellemiségét és üzeneteit hűen átadó fordítás. Azt fontosabbnak tartom, hogy minél több művéhez hozzájussanak.

-
X

Személyesen mit gondol Petőfiről?

Petőfi a magyar szabadság, a forradalmi hősiesség és nem utolsósorban a magyar irodalom, különösen a romantika szimbóluma. Fantáziadús, zseniális költő volt, költészete nem arisztokratikus és homályos, hanem stílusban és nyelvezetben nagyon közel áll a néphez. Vele a magyar irodalomban is egy új korszak nyílt meg. Petőfi legnagyobb értéke minden költő fölött szerintem az, hogy nemcsak szép szavakkal fejezte ki eszméit és akaratát, hanem cselekvéssel is.

2000 óta él Magyarországon, mi hozta ide?

Magyar nyelv és irodalom szakon szereztem diplomát a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemén. Már a nyelvtanulás során megismertem például a budapesti hidakat, a Balatont, az Alföldet, és természetesen Magyarország történelmét és nagy, irodalmi alakjait is. Nincs olyan hely számomra a világon, ahol jobban tudnám kamatoztatni a tudásomat, bővíteni a szakmai látókörömet, mint Magyarország. Amikor először indultam el Pekingből Magyarország felé, elsőként tettem a poggyászomba a Petőfi Sándor szerelmes versei című kötetem akkor még befejezetlen kéziratát, valamint a Helikon Kiadó 1985-ös Petőfi Sándor költeményei című kötetét.

Ha jól tudom, 2023-ban egy újabb kötettel készül előrukkolni. Ez mi lesz?

Petőfi születésének 200. évfordulója emlékére – várhatóan a nyárra – egy 200 versből álló kötettel készülök, ami valójában a 2019-ben kiadott Petőfi Sándor szerelmes versei című kötetemnek a bővített kiadása lesz. Míg abban kizárólag szerelmes versek olvashatóak, addig az új a fontosabb forradalmi, népi- és tájverseinek – mint például a Nemzeti dal, az Anyám tyúkja vagy A Tisza – fordítását is magába foglalja majd. A költeményei fordítása során gyakran járt át az érzés, mintha én is az ő korában élnék és tanúja lennék mindannak, amit ő látott és átélt. Ezzel a munkával valójában nem egy új Petőfit fedeztem fel magamnak, hanem egy mélyebbet és még inkább csodálatra méltót.