Petőfi az étlapon

Petőfi az étlapon

2022. november 08.

Virtuális étlapon kínálják Petőfi Sándor költeményeit a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. A Kalamáris Vendéglő megnyitásával nem mindennapi kiállítással ünnepli a múzeum a költő születésének 200. évfordulóját.  

A kiállítás egyetlen teremben kapott helyet, mely berendezésével egy kisvárosi vendéglő hangulatát nyújtja. A Kalamáris Vendéglőbe érdemes jóllakottan érkezni, mert valós ételek helyett szellemi táplálékot tudunk a digitális étlapról rendelni. Az asztalokon tányérok helyett tabletek vannak, melyekhez a vendégek a belépőjegyhez kapott fülhallgatóval csatlakozhatnak.

A kijelzőn megjelenő aktuális étlapról tudjuk kiválasztani a nekünk tetsző Petőfi-verset, melynek meghallgatása után a virtuális pincér játékra invitál: a tányéron felkínált három szövegrészlet közül kell kiválasztanunk azt, amelyik elhangzott a versben. A választ maga Petőfi „értékeli”, s egyúttal továbblépési lehetőséget biztosít a rövid animációs videóhoz, amely a versben megjelenő néprajzi tárgyhoz kapcsolódik.

A vendéglőben azért is kapott helyet a digitális technika, mert fontosnak tartjuk, hogy a fiatalokat is meg tudjuk szólítani. Az applikáción keresztül talán semmihez sem hasonlító vizuális impulzust kapnak egy-egy tárgyról

– mondta el Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

-
X

Az egyik falszakaszon a vendéglőben „megfordult” kortárs költők – például Szabó T. Anna, Lackfi János, Varró Dániel – portréi helyezkednek el, akik nem a szakáccsal készítettek közös fotót, hanem költeményeiket hagyták hátra a Kalamáris Vendéglőben. Nem is akármilyen művek ezek: Petőfi-átiratok, parafrázisok, melyeket nem a teremben, hanem a múzeum egy másik pontján, az egyik deszkakerítésen olvashatunk el. A séta egyúttal alkalmat ad arra is, hogy a szabadtéri néprajzi múzeum népi építészeti örökségünket reprezentáló épületeivel is ismerkedjünk.

A vendéglő falain elhelyezett költeményeket és a digitális étlapról „fogyasztható” Petőfi-verseket a néprajzi tartalom köti össze, persze a kontextus eltérhet. A népi kultúra szellemi és tárgyi hagyatéka tovább él a szépirodalomban, ezért a költemények, prózai művek megértéséhez néprajzi ismeretek szükségesek. A vendéglő falán a versekben megjelenített tárgyakkal, esetleg modelljeikkel, kicsinyített makettjeikkel találkozik a betérő vendég.

-
X
A kiállítási koncepció része a játék is, amelyre a vendéglőkben megszokott fekete táblán olvasható feliratok hívják fel a figyelmet. Ez változó tartalommal fog megjelenni a kiállítás időtartama alatt, pl. Petőfi-vers címéből készült anagramma megfejtésére, vagy éppen a látogató által kedvelt, néprajzi tartalmú vers megosztására sarkallja a vendégeket. A vendéglőből a zene sem hiányzik: Petőfi három folklorizálódott versét hallgathatjuk meg, ha egy könyv ráhelyezésével elindítjuk a népi zenekar felvételét.

A kiállításban a versek dominálnak, kevés a magyarázó szöveg. Ezek egy fiktív utazási iroda „hirdetésén”, illetve egy dekorációs elemnek álcázott handson installáció kinyitható táblái mögött olvashatók. Utóbbi esetben a narratíva csak a látogató cselekvésével válik elérhetővé. A szöveges magyarázat mellett ábrák, archív fényképek, 19. századi újságok illusztrációi segítik a megértést. A magyarázatot különösen azok a korosztályok – így az egyik legfontosabb célcsoport, az általános és középiskolai tanulók – igényelhetik, akik számára már nem lehetett személyes élmény a néprajzi múzeumokban bemutatott kor és életmód.

A fiktív utazási iroda ajánlatát tartalmazó poszter a megye irodalmi emlékhelyeit népszerűsíti. Ismert, hogy Petőfi többször megfordult Szatmár vármegyében, vendégeskedései során több költemény is született, amit a szóbeli hagyomány mellett irodalomtörténeti kutatások is igazolnak. Az irodalmi emlékhelyek térképes megjelenítése a sokszor hiányzó földrajzi ismeretek megszerzésében is segít, ugyanakkor szövegei a helyi Petőfi-mondák mellett pl. Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Ratkó József, Képes Géza stb. életének és munkásságának helyi vonatkozásaira is felhívják a figyelmet.

-
X

A kiállítás elsődleges célja, hogy felkeltse az érdeklődést a népi kultúra iránt, mindezt szokatlan megközelítéssel, hiszen a költő műveihez a néprajz felől közelít. Az alkotók törekedtek arra, hogy a tárlat ráébressze a felnőtt nemzedéket arra, hogy a gyerekek tanulását szemléletes eszközökkel, sajátos módszerekkel segíthetjük. A gyerekeket pedig arra szeretné sarkallni, hogy az internetes találatok egy-két mondatos definíciói helyett olyan tanulási helyszínt válasszanak, ahol a vizuális megerősítéssel és a változatos, többszintű bemutatással elmélyültebb tudáshoz juthatnak. Nem utolsósorban az sem titkolt cél, hogy a Kalamáris Vendéglőből távozó látogatók több verset olvassanak, köztük Petőfi műveit.

A skanzen legújabb időszaki tárlata az NKA Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium pályázatán elnyert támogatásból válhatott valóra.

Fotók: Trifonov Éva