Nyakig merülhetünk Petőfibe – két új kiállítás nyílt a szülővárosban

Nyakig merülhetünk Petőfibe – két új kiállítás nyílt a szülővárosban

2023. január 01.

Október 15-e óta már történelmi emlékhelyként várja látogatóit a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. A megújult épületegyüttesben a költő születésének 200. évfordulója alkalmából két, megújult, Petőfi életét és művészetét feldolgozó állandó kiállítás is nyílt.  

A Költőnek szült anyám című tárlat

A szülőházban található Költőnek szült anyám című kiállítás 2010 óta várta a látogatókat, s mivel évente kb. húszezren keresik fel, azóta már nagyon sok ember őrizheti emlékezetében a tárlaton látottakat. Az emlékév tiszteletére a hátsó szoba újult meg teljesen, a többi részen apróbb változások történtek, illetve új kurátori szövegek készültek. „Fontosnak tartottuk, hogy amennyire a szülőház szűkös méretei engedik, a hátsó szobában egy új látványvilág várja a látogatókat, ami színében és formájában is nagyon más, mint a korábbi volt. Azt szerettük volna elérni, hogy az érdeklődőt nagyon erős impulzus érje, és ez a látványvilág hosszú időre megmaradjon az emlékezetében” – mondta el Filus Erika, a tárlat kurátora és a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója.

-
X

Petőfi Sándor szülőháza hagyományos, háromosztatú zsellérház, tisztaszobából, nyitott kéményes konyhából, lakószobából és kamrából áll. A kiállítás alapkoncepciója, hogy bemutassa a Petrovics család rövid kiskőrösi tartózkodását, az édesapa mesterségét, a költő születését és keresztelésének körülményeit, valamint a családtagok egymáshoz fűződő szoros kapcsolatát. Olyan, kifejezetten Kiskőröshöz kapcsolódó ismereteket is közvetít, amik helytörténeti kutatáson alapulnak, és amiket a látogatók nem tudhatnak meg máshonnan.

A szülőházban több relikvia is található, ezek közül a legfontosabb a család ágya – amelyben a költő született – az almárium (szekrény) és Petrovics István, a költő édesapjának ládája és meggyfapipája. Ezek az eredeti tárgyak a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában vannak, de 1953 óta Kiskőrösön szerepelnek a kiállításban. Ezeken kívül szemrevételezhetjük azt az ónkancsót is, amit Petőfi keresztelési szertartásához használtak a kiskőrösi evangélikus templomban, és ami egészen 1840-ig volt „szolgálatban”.

-
X

Az eredeti tárgyakon túl számos, figyelemreméltó, hiteles másolat is megtalálható a tárlatban. A költő eredeti keresztelési bejegyzését tartalmazó anyakönyvet a kiskőrösi evangélikus templomban őrzik. Eddig mindössze kétszer hagyta el a várost, egyszer egy kiállítás alkalmával, egyszer pedig akkor, amikor digitalizálták. Ebből a matrikulából készült egy nemesmásolat, így a látogatók megtekinthetik azt az oldalt, amin Alexanderként bejegyezték a költőt 1823. január 1-jén, a kor szokása szerint latinul, és feltüntették a szülők, illetve a hat keresztszülő nevét is. Kiemelten fontos tárgy még a keresztelőmedence, ami az új kiállításban a szoba közepén kapott helyet egy gyönyörűen megvilágított, ún. lebegő posztamensen. Ez is hiteles másolat, az eredeti a budapesti Evangélikus Országos Múzeumban található. De láthatjuk másolatban Jókai Mór, a szülőházról készített rajzát is. 
  
A ház berendezése során az alkotók számos dokumentumot hívtak segítségül. Felhasználták a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban lévő Helytörténeti Gyűjtemény mészárszékre vonatkozó dokumentumait, alaprajzát, fotóit, valamint a keresztszülőkhöz kapcsolódó adatait. A város és Petrovics István között létrejött mészárszékbérlési szerződés szövegét Ferenczi Zoltán közlése alapján jelenítették meg. Ezeken kívül fontos forrásul szolgáltak a folyóiratok, pl. a Kiskőrös és Járása, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött vonatkozó iratok, valamint a Kiskőrösi Királyi Járásbíróság jegyzőkönyvei az 1870-es évekből.

-
X

A tárlat természetesen igyekszik reflektálni a 21. századi látogatói elvárásokra, de a kiállítási installációk mérlege semmiképpen sem billen el az audiovizuális eszközök javára. Ahogyan Filus Erika fogalmazott:

Meg akartuk tartani a ház meghittségét, ahová belépve valami különös hangulat fogja el a látogatókat.

Ezért mindössze két eszköz kapott helyet a tárlatban, az egyiken Petőfi Füstbe ment terv című verséből hallható egy részlet, a másik pedig egy érintőfelület, ahol a látogató megismerheti Jókai Mór 1880-ban a szülőház megnyitásakor elhangzott beszédét Turek Miklós színművész előadásában, Illyés Gyula lelket melengető írását Petőfi születéséről, valamint egy nagyon érdekes animációt a Petőfi életében készült portrékból.  
  

A 7 év című tárlat

Petőfi Sándor a világ legismertebb magyar költője. Gondolkodása annyira egyetemes, hogy minden nép és korszak megtalálja benne az aktualitást. Stílusa egyszerű, mégis emelkedett, ráadásul kiválóan fordítható. Ezt a nem halványuló sikert, a világirodalmi és magyar értéket mindössze hét év alatt érte el, első versének megjelenésétől (1842) az 1849-es Segesvár melletti ütközetig. Mindezt a saját erejéből, tehetségéből, jelleméből eredően olyan színvonalon, hogy meg is élt belőle.

Azért választottuk ezt a hét évet, mert célunk a költővé válás, a költészet, a társadalmi és humán környezet bemutatása volt a művei tükrében. A hét év tehát maga a csoda, amit ez a fiatal zseni elkövetett

– nyilatkozta Kispálné dr. Lucza Ilona, a tárlat kurátora.

A tárlat előterében Petőfi-portré fogadja a vendégeket, de olvashatunk róla korabeli és kortárs költői véleményeket, és felcsendülnek modern, megzenésített Petőfi-versek. A kiállítás elrendezése nem szokványos: a három egymásba nyíló termet megbontották a kiállítás építői. Középre, két teremben „V” alakban falfelületet építettek, amelyeken a költőhöz közel álló személyek, barátok, például Jókai, Orlai, Arany, Szendrey Júlia kaptak helyet. A terem eredeti falain körben Petőfi alkotásai és különböző Petőfi-portrék találhatók – nincs olyan pontja a kiállításnak, ahonnan nem a költő nézne ránk.

A kiállítás időrendben, évenként halad előre. 1842-vel kezdődik, ahol a népdalok, bordalok, valamint az Alföldhöz és szerelemhez köthető témák jelennek meg remek grafikai megoldásokkal és képi anyaggal. Videón láthatóak Petőfi iskolái, első verseiből válogatás és korai megzenésített versei dr. Csörsz Rumen István előadásában. Külön grafikai látvány hívja fel a figyelmet arra, hogy az adott időszakban a költő épp hány éves volt, és mennyi vers megszületése köthető az aktuális évhez.

-
X
  
A kiállítás igyekezett az emberi kapcsolódásokat is feldolgozni, így például a kevéssé ismert elmarasztaló kritikákból és az azokra adott válaszokból is olvashat, láthat a látogató. A tárlat alkotói a költő főbb művei közül a János vitézt és A helység kalapácsát emelték ki. Az előbbihez animáció is készült, az utóbbi mű megértését a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből a kiállításba került autentikus munkák is segítik.

A termek végén egy virtuális látvány fogadja a látogatót – ezen van a kiállítás fő fókusza. Középen az eredeti dagerrotípia méretazonos másolata, alul, morajló vízként hullámokat vető betűáradat látható. Érintésre a tengerből néhány betű kiválik, s a költőtől citált vagy róla íródott idézetté áll össze, majd egyenként visszapotyog a vízbe. A tárlatban helyet kaptak Petőfi prózai alkotásai is, válogatást hallgathatunk az 1845–1847-es levelekből Csuja Imre és Turek Miklós színművészek előadásában.

-
X

Az 1848-as események terme bíborvörössé válik, középpontja a Nemzeti dal és Petőfi kokárdájának másolata. Az eseményeket korabeli képeken követhetjük egy nagy pesti háttérre applikálva. Meghallgatható videón, hogyan született a Nemzeti dal, hol szavalta el a költő, felcsendül a vers zenei feldolgozása, illetve egy flashmob is, amin a kiskőrösi diákok és felnőttek együtt szavalják a Nemzeti dalt dr. Fűzfa Balázs vezényletével. Az 1849 történéseit és a szabadságharc leverését bemutató falon azok a katonai afférok is megjelennek, amelyek Petőfi és a felettesei között zajlottak. Hol erősödő, hol halványuló fénnyel a Szörnyű idő című vers zárja a kiállítást, illetve a háttérből egy alig kiemelkedő mondat bocsátja útjára a látogatót: Petőfi Sándort a Segesvár melletti csatatéren látták utoljára…