Jászsági művészek Thália szekerén

Jászsági művészek Thália szekerén

2022. október 05.

A 19. század elején kibontakozó magyar színjátszás történetébe Jászberény visszavonhatatlanul beírta nevét. A korai, magyar színjátszás időszakát és hét, a jászok fővárosából induló művészt mutat be a Jász Múzeum legújabb, időszaki kiállítása, mely az elhivatott kurátorok munkájának és a Magyar Géniusz Program támogatásának köszönhetően két éven át gazdagítja az ország kulturális kínálatát. 

A Jász Múzeum tudományos kutatásában évtizedek óta fontos szerepet játszik a Jászságban született és országos hírűvé vált művészek munkásságának megismerése és a nagyközönséggel való megismertetése. A Magyar Géniusz Program pedig most olyan lehetőséget, anyagi hátteret biztosított az intézmény számára, amely révén az eddigi kutatások anyagát látványos, ismeretterjesztő módon minden korosztály számára közkinccsé tudták tenni. A téma feldolgozásának pedig különös hangsúlyt adtak a hozzá kapcsolódó évfordulók.

A vándorszínészet két meghatározó egyénisége, Schekenbach Rozália, közismert nevén Déryné Széppataki Róza és Kőszeghy (Kőszegi) Alajos Jászberényben született, akik innen elindulva ültek fel Thália-szekerére és váltak a magyar nemzeti színjátszás élharcosaivá. A 185 évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én megnyitott Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) színpadán Déryné és Kőszeghy Alajos is szerepelt már, de a 19. század végén tagja volt társulatának a jászárokszállási születésű Pethes Imre, a magyar realista színjátszás megteremtője, és Görbe János, a magyar paraszti karakter leghitelesebb megformálója. A jászkiséri Küry Klára, a 20. század eleji Népszínház koronázatlan királynőjeként, az árokszállási Kaszab Anna Thália hűséges papnőjeként, a jászberényi születésű Spagatner (Székely) Mihály pedig az opera fejedelmeként szerzett hírnevet szülőföldjének. A tárlaton bemutatott művészek komoly szerepet játszottak a magyar nyelvű színjátszásban és az opera népszerűsítésében. Az említett művészek 1793 és 1975 között, más-más időszakban éltek és működtek, így sohasem játszhattak együtt egy színpadon. Most a kiállítás képzeletbeli színpadán a modern technikai megoldásoknak köszönhetően együtt jelenhetnek meg.

-
X

A kiállítás a hét színészen kívül bemutatja a magyar nyelvű nemzeti színjátszás megszületését, elrepíti nézőjét a reformkori magyar színjátszásba, s a látogató többek között megismerheti a Pesti Magyar Színház megnyitásának körülményeit, eseményeit is. Nem titkolt célja, hogy minden korosztály számára érthető, szórakoztató és interaktív módon adjon át színháztörténeti ismereteket, s erősítse a nemzeti és jász identitást.

A tárlat installálása és technikai megoldásai teljesen újszerűek, ilyen modern kivitelezésű, interaktív kiállítás még nem készült a Jász Múzeumban. A vendégek esztétikus, látványos tablókon kísérhetik végig a hét művész életútját, művészi pályafutását. A kiállítás látogatói megtudhatják, hogyan lett a kis Patyikás Rózsikából a magyar színészet tündöklő csillaga, ki volt az első magyar operaénekesnő, miért akarta Kőszeghy Menyhárt jászberényi nótárius agyonlőni egyetlen fiát, Kőszeghy Alajost. Továbbá kiderül az is, ki alakította Magyarországon elsőként Cyrano de Bergerac szerepét, ki volt a 20. század eleji Népszínház koronázatlan királynője, s mivel akarta édesanyja Kaszab Annát a színészi pályáról eltéríteni.

-
X

Mindemellett több audiovizuális látvány teszi érdekessé és izgalmassá a tárlatot: falvakban haladó, színészeket szállító echós szekérrel találkozhat a látogató, paraszt barokk fésülködő asztal tükrébe helyezett monitoron látható és hallható a Déryné című nagysikerű film néhány részlete, egy faragott szekrény ajtajában elhelyezett kukucskáló lyukon keresztül pedig részletek leshetők el Székely Mihály nevesebb szerepeiből.

Érdekes és újszerű megoldás a Küry-oke, mely interaktív audiovizuális eszköz segítségével hallhatjuk Küry Klárát énekelni, de a látogatók is megpróbálhatják az egyik neves dalának (Hoci a szádat...) eléneklését. Ugyancsak különleges látványt nyújtanak a színházi plakátok és színlapok között felvillanó, Pethes Imrét különböző szerepeiben ábrázoló képsorok, vagy a régi televízióban megjelenő részlet Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjéből.

-
X

A kiállítás egyik leglátványosabb része a színpad, amelyen a hét művész egy-egy szerepének ruházatában jelenik meg digitális képi megjelenítő eszköz segítségével. A kiállítás elsősorban képi megjelenítésre és látványra épül, de igazi kuriózumnak számít benne Déryné Széppataki Róza gravírozott arany zsebórája, amelyet a színpadtól való visszavonulásakor kapott ajándékba, vagy Pethes Imre emléktáblája is, amely egykor a régi Nemzeti Színház falán függött.

-
X

A kiállításhoz érdekes programok kapcsolódnak majd a jövőben: látványos és szerepjátszó múzeumpedagógiai foglalkozások óvodásoknak, általános- és középiskolásoknak, előadás-sorozat a bemutatott művészek életéről, munkásságáról, előadói estek színészek, énekesek közreműködésével, városi séták Déryné, Kőszeghy Alajos és Székely Mihály nyomában. A múzeum a támogatásból egy szomorújátékot Az utolsó felvonás címmel is megalkot majd, mely a Jászsági Hagyományőrző Egylet tolmácsolásában Déryné életének utolsó időszakáról villant fel képeket. A programsorozat a Jászsági művészek Thália szekerén című kiadvány megjelentetésével zárul.

A kiállítás két évig, 2022. szeptember 29-től 2024. szeptember 30-ig tekinthető meg a Jász Múzeumban.