REND a lelke mindennek

REND a lelke mindennek

2022. szeptember 28.

Miről árulkodik és mit taníthat a ma emberének egy 4000 évvel ezelőtti településkép és a falu szerkezetének rendje? Egy magyar szakemberek által vezetett, komoly nemzetközi régészeti kutatás 10 évvel ezelőtt elindult „a REND nyomában”, s eredményeiket a Magyar Géniusz Programnak köszönhetően többek között egy vándorkiállítás keretében hozták nyilvánosságra. 

Egy korszak kutatása egyebek mellett azt a célt is szolgálja, hogy általa és az eredményeit a maival párhuzamba állítva, jobban megértsük jelenlegi világunk rendjét, a lakóhelyünk felépítését és a mindennapjaink mozgatórugóit. A Miskolci Egyetem, a Herman Ottó Múzeum, a Kölni Egyetem, majd később az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Régészeti Intézete, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kutatói több, mint húsz bükkaljai falu és város határának a 4000 évvel ezelőtti településrendjét vizsgálták. A kutatás során egy olyan csodálatos rendet sikerült megtalálniuk, ami megjelenik a településhálózatban, a településképekben, azok belső szerkezetében, de átszövi a 4000 évvel előttünk a Bükkalján, Dél-Borsodban élő emberek mindennapjait is. Ez a körkörös településkép eltért az azt megelőző és az azt követő évezredekre jellemzőtől. A ma élő emberek a Bükkalján a településeiket a patakok mentén, a völgyben hozták létre, a házak utcákra rendeződnek, és jellemzően a központban egy templom áll. Ezzel ellentétben 4000 évvel ezelőtt – koncentrikus köröket mutató alaprajzzal – a falvakat a patakok feletti dombok peremére építették, mindig a nyugati oldalra, hogy lássák a felkelő napot. 4000 évvel ezelőtt ugyanezt a tájat az itt élők valami teljesen más rend szerint használták, mint mi ma.

-
X

Az egyedülálló kutatás eredményeit a szakemberek számos konferencia, előadás és publikáció után 2018-ban Kölnben, angol nyelven foglalták össze. A nem régész szakemberek számára pedig 2022 tavaszán a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészítették a kutatást magyar nyelven bemutató A Rend nyomában című könyvet.

A Magyar Géniusz Program támogatásával arra nyílt lehetőség, hogy ezeket az eredményeket megismertessék a helyben lakókkal, megmutassák számukra, hogy a területet másképp is lehet használni. „Célunk, hogy bevonjuk az itt élőket ennek a 4000 éves rendnek a megélésébe, s ezzel erősítsük az identitásukat, valamint a településhez való kötődésüket” – mondta el Pusztai Tamás régész, a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézetének tartalomfejlesztési igazgatója.

-
X

Ennek érdekében idén augusztusban egy terepi workshopra került sor, melynek keretében Bükkábrány Kálvária-dombon egy hónapon keresztül folytak a bronzkori település külső lakóövezetében található lakóház feltárásai, melyet aztán a lakosságnak is megmutattak. Ilyen szisztematikus módon e témában még nem folyt hasonló régészeti kutatás a Kárpát-medencében. A workshopra épülően 2022. augusztus 29. és 30. között a Jószerencse Háza egy nemzetközi konferenciának adott otthont, ahol kanadai, egyesült államokbeli, német, szlovák, román és magyar kutatók közösen elemezték azt a rendet, amit a 10 éve folyó projekt keretében sikerült megtalálni.

-
X

A Magyar Géniusz Program által elnyert támogatásból tudott megvalósulni Fischl Klára és Pusztai Tamás kurátori munkájának köszönhetően A Rend nyomában című vándorkiállítás is a bükkábrányi Jószerencse Házában. A kiállítás a helyben élő emberek számára tárja fel azt a rendet, ami a településük határában a 4000 éves világot jellemezte. Összeveti a kettőt a lakáskultúra, a játék és a munka mindennapjainak tárgyain keresztül. A kiállítótérben egy mai lakást talál a látogató, modern bútorokkal, melyekben a maiak mellett a 4000 évvel ezelőtti tárgyakat helyezték el. Így került egy konyhai fiókba a mai tésztaszűrő és egy akkori szűrőedény; így talált közös polcra a modern elektromos rezsó mellett a 4000 évvel ezelőtti hordozható tűzhely, vagy a mai gyerekek matchboxai, műanyag állatfigurái mellett a több ezer éve élt elődök agyagból készült, miniatűr állatfigurái.

-
X
  
A kiállítás mellett új digitális tartalmakkal és videófilmekkel egészült ki a majd 10 éve működő "Bronz-kór” nevű régészeti blog. Ennek célja az, hogy régészek által is használt kutatási módszereket, lehetőségeket adjon az ott élő emberek kezébe, hogy ők maguk is részesei lehessenek a településük határában található régészeti emlékek felfedezésének, anélkül, hogy károkat okoznának a régészeti örökségben.