Örök érvényű ikonunk

Örök érvényű ikonunk

2022. szeptember 19.

220 éve született Kossuth Lajos, a nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért vívott küzdelem egyik legnagyobb alakja és a magyar szabadságharc szellemi vezére. Érdemei miatt kultusza még életében elkezdődött, s mind a mai napig élő. 

Kossuth a Zemplén vármegyei Monokon született 1802-ben, szlovák ősökkel rendelkező evangélikus nemesi családban. Születésének időpontja a szaktudományban is sokáig vita tárgya volt, mivel a születési bejegyzését tartalmazó tállyai anyakönyv 1810-ben elégett. Maga Kossuth így ír erről Hajász Pál lelkésznek címzett levelében: […] „Én magam a szüléktől 1802-ben születtem Zemplénmegyében, Monokon, hol atyám ifju korában a gróf Andrássy-család uradalmi ügyvéde volt. Ennyi az, amit egész bizonyossággal mondhatok. Többet nem. Emlékszem az aranyozott, rézcsattos nagy bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni, s melybe az én nővéreim születésnapjaink, a keresztelés adataival, ősi szokás szerint be volt jegyezve. A szüleim iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülném ezen rézcsatos bibliát, ha megvolna. De nincs. Elpusztult az is viharos életem fergetegeiben, mint sok egyéb, mire ész és szív becset helyeztek. […]”

A magyar történelem talán legsokoldalúbb szereplőjének és a reformkor egyik legmeghatározóbb személyiségének munkásságát szinte felsorolni is nehéz. Életének hosszú, 92 évéből csupán másfél évtized jutott arra, hogy elképzeléseit, eszméit hazájában valóra váltsa. A polgári átalakulás, a nemzeti szuverenitás, a szabad Magyarország ügye iránt elkötelezett politika szimbólumává vált, s ezt a jelképes erőt a magyar nép emlékezetében napjainkig megőrizte. Ezeket a szavakat intézte képviselőtársai felé 1849 tavaszán, s elhangzott gondolatai ma is tanulságosak:

…soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.

Kossuth megteremtette a modern, magyar politikai újságírást, meghonosította a vezércikk műfaját. Kiállt a kötelező örökváltság, a jobbágyfelszabadítás és a polgári jogegyenlőség megteremtése mellett. A forradalom sikere után a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként megteremtette az önálló magyar pénzt, és kidolgozta hazánk első önálló költségvetését. Megalapozta a magyar reguláris haderő, a magyar honvédség születését. Széchenyi és Petőfi mellett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik vezéralakja volt.

-Kossuth Lajos kortesmenete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben
Kossuth Lajos kortesmenete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben
X
  
Kossuth élete során mindvégig a liberális polgári átalakulás, a demokratizmus és a szabad Magyarország elkötelezett híve maradt. A magyar nép emlékezetében a mai napig a magyar szabadság szimbólumaként és a magyar függetlenségi törekvések legismertebb alakjaként él. Torinóból is szüntelen figyelemmel kísérte a hazai politikát, emigrációból írt leveleivel és röpirataival egészen a századfordulóig döntő befolyást gyakorolt a magyar politikai életre és közgondolkodásra. Soha nem alkudott meg az új rendszerrel, passzív ellenállását még a hazatérés lehetőségéért sem adta fel.

A magyar történelem kevés olyan politikussal büszkélkedhet, akinek alakját halála után is ekkora tisztelet övezte volna. Szinte minden nagyobb városban köztéri szobrokat állítottak emlékére, utcák és terek ezreit, hidakat és középületeket nevezték el róla. Kossuth Lajos tisztelete azonban Magyarország határain túl is él, létezik, Párizsban például tér és szobor őrzi emlékét, alakjával találkozhatunk a washingtoni Capitoliumban, egész alakos, illetve mellszobra áll New Yorkban, Los Angelesben, Clevelandben és Algonában is.

Felhasznált irodalom:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos