Légy föld, amely gabonát terem

Légy föld, amely gabonát terem

2022. szeptember 09.

Petőfi versei kísérik és teszik igazán autentikussá azt a nemrégen Lajosmizsén megnyílt kültéri kiállítást, mely a reformkori tanyák és korabeli gazdaságok világába nyújt betekintést.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Lajosmizsei Közérdekű Kiállítóhelye idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját. E jeles alkalom és a Petőfi-emlékév adta az apropót arra, hogy megalkossa a Tanyavilág Petőfi évszázadában című vadonatúj, időszaki kiállítást a Lajosmizsei Tanyamúzeumban.

Petőfi életének meghatározó színtere volt a vidéki táj, költészetének és a mezőgazdaságnak kézenfekvőek a kapcsolódási pontjai. Műveiben rendkívül érzékletesen és hitelesen vall az Alföldről. Hatása a mai generációk magyar Alföldről alkotott képét is jelentősen meghatározza. Verseiben felbukkan a tanyák világa, a paraszti élet, valamint a tanyán élők hétköznapjai, szokásai és hagyományos foglalkozásai. Az apostol (1848) is jó példa erre:

Légy föld, amely gabonát terem, 
Hogy mások learassák; 
Légy lámpa, mely mig másoknak világít, 
Tulajdon életét fogyasztja el.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum egyik fő feladatának tekinti, hogy közelebb hozza Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság mezőgazdaságának történetét a ma emberéhez. Filiáléjában, a Lajosmizsei Tanyamúzeumban egyedülálló módon bemutatott paraszti világban a mezőgazdaság központi téma, hiszen a parasztság megélhetése, mindennapjai az agrártevékenységre épültek. A kiállítás segít a paraszti élet és az alapvető fontosságú mezőgazdasági munkafolyamatok megismerésében – ahogyan ezekről Petőfi leghíresebb műveiben is olvashatunk. A kiállításban a látogatók megismerkedhetnek olyan foglalkozásokkal is, amelyek ma már kivesztek vagy eltűnőben vannak. 
A mezőgazdaság 200 év alatt számos változáson ment át, mégis megmaradt sok olyan eleme, mely a mai ember számára is ismerős vagy tanulságos. A földművelő ember és a természet kapcsolata, tisztelete napjainkban is a társadalom minden rétege és korosztálya számára érdekes és követendő példa.

-
X
  
A szabadtéri tárlaton megjelennek a 19. századbeli állattenyésztés jellemző állatfajtái: a magyar szürke marha, racka és a merinó, a bakonyi sertés, a szalontai sertés és a mangalica is. Utóbbi épp Petőfi korában kezdett népszerű fajtává válni. Bemutat egy, a paraszti világban elterjedt, kistestű lófajtát, egy-egy baromfi és néhány pásztorkutya fajtát, melyek már Petőfi korában is a magyar porták jellemző szereplői voltak. A látogató megismerheti a kor mezőgazdaságát alapvetően meghatározó növényfajokat. Olyan kérdésekre is választ kaphatnak a tárlat megtekintői, mint hogy hogyan honosodott meg a burgonya Magyarországon, kik és hogyan fogyasztották a kukoricát, és miként került be a fűszerpaprika a magyar konyhába.

-
X

A szántóföldi növénytermesztés két fontos eszköze, a sarló és az eke is megjelenik a kiállításban. A sarló Petőfi korának egyik elengedhetetlen eszköze, hiszen a sarlós aratás a legfontosabb mezőgazdasági munkák közé tartozott. Látogatóként közelebbről is megismerhetjük ezt az ősi tárgytípust, amely régészeti leletek tanúsága alapján már több ezer éve is használatban volt a Kárpát-medencében. A tárlat bepillantást enged a tanyán zajló fő munkafolyamatokba, az ott élők mindennapjaiba, küzdelmeikbe, ünnepeikbe, szokásaikba.

-
X
  
A kiállítás 2022. október 31-ig tekinthető meg a Lajosmizsei Tanyamúzeumban.