Egy tünékeny nász évfordulójára

Egy tünékeny nász évfordulójára

2022. szeptember 08.

Napra pontosan 175 éve, 1847. szeptember 8-án kötött házasságot Szendrey Júlia és Petőfi Sándor. Nagy nap volt ez a fiatalok életében, akik szárnyaltak a boldogságtól. Örömük azonban nem tarthatott sokáig…

A kora őszi nap kétszeresen is örömünnep volt számukra, hiszen nemcsak házasságukat, de megismerkedésük napját is ünnepelték, mely egy évvel korábbra, 1846. szeptember 8-ára esett. Az egyszerű, fény és pompa nélküli esküvőt szűk körben tartották az erdődi vár kápolnájában. A tanúkon kívül csak Júlia édesanyja és Mariska húga volt jelen, az eskető pap Kalós István, erdődi lekész volt.

Az esküvő napját Petőfi Úti leveleiből ismerjük: 

Esküvőnk középkori regényességgel ment végbe: az erdődi vár kápolnájában korán reggel. Szerettünk volna, én is, menyasszonyom is, helyhez és alkalomhoz illő, komoly és ünnepélyes arcot ölteni, de sehogy sem sikerült, folyvást mosolyogtunk egymásra, s ha én olyan szépen mosolyogtam, mint menyasszonyom, ugy esküszöm neked, hogy egy angyalfestő képiró előtt a legtökéletesebb mintául szolgálhattam volna. Amint az esküvési hókusz-pókusznak vége lett, rögtön kocsira ültünk, s vágtattunk ide Koltóra. Ez egy kis falu Kővár vidékén, a Láposvölgyben, Nagy-Bányától egy órányira délre. A táj olyan szép, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet...”

Júlia költői naplójában leírt érzései az Új idők című újság 1948. évi 54. évfolyamában is olvashatók:

csak mióta asszony vagyok, ismerem az élet legédesebb örömeit… ezóta értem tökéletesen, mi az: boldognak lenni! csak ezóta foghatom fel az élet legszebb, legistenibb oldalát…

-Szendrey Júlia jegygyűrűje
Szendrey Júlia jegygyűrűje
X

Érdekességnek számít, ahogy Petőfi Sándor és Szendrey Júlia neve a házassági bejegyzés egyik hű másolatában látható: Petőfi y-nal, míg Szendrey Júlia neve i-vel szerepel, a „Származások és lakhelyek” rovatban pedig Petőfi Sándornál Félegyháza, Szendrey Júliánál pedig Erdőd, valamint Pest helységek vannak bejegyezve. Bevallás szerint történhetett mindez (Petőfi Sándor ugyanis Kiskőrösön, Szendrey Júlia pedig Keszthelyen született), s a származás helyén a 19. században nem feltétlenül a szülőhelyet értették.

-Házassági bejegyzés
Házassági bejegyzés
X

Júlia apja, Szendrey Ignác, nem adta áldását leánya és a költő házasságára. Sosem tudta megbocsátani, hogy lányát meghódította a költő, s Petőfi is nem egy versében gunyoros csipkelődéssel emlékszik meg apósáról.

Az örömittas fiatalok rögtön a szertartás után kocsiba ültek és elindultak Koltóra, hogy Teleki Sándor meghívására a gróf kastélyában töltsék a mézesheteket. Teleki az egyetlen arisztokrata barátja volt Petőfinek, akit egy évvel házasságkötése előtt ismert meg. A Koltó felé vezető úton azonban egy incidens törte meg az idillt, ugyanis az őket szállító kocsi egyik kereke Misztótfalunál eltört. Így nászéjszakájuknak kényszerűségből a nagybányai fogadó nyújtott helyszínt, de másnap épségben megérkeztek Koltóra, ahol másfél hónapot töltöttek. Ezek a nászutas hetek irodalmi tekintetben is gyümölcsözőek voltak, hiszen sok egyéb költemény mellett Petőfi ez idő alatt írta meg a Szeptember végén című versét. „Házasságával a költőnek minden vágya beteljesült. Határtalan boldogságáról minden ezidőben irt költeménye tanúságot tesz, még az a kiváltságos költői szépségei folytán oly híressé vált Szeptember végén című verse is, amelyben oly megható sejtelemmel érzi, hogy ez a boldogság s még ennek az emléke is csak rövid életű lesz.” (Kis Újság, 1828. szeptember 12.)

-Teleki-kastély, Koltó
Teleki-kastély, Koltó
X

­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­A sors szomorú fintora, hogy Petőfi segesvári eltűnése miatt a fiatal házasoknak csupán egy alkalom jutott, hogy megünnepeljék évfordulójukat. Petőfi Sándor A hegyek közt című verse ennek a napnak állít emléket.

 

Felhasznált irodalom:

Gyimesi Emese: „Esküvőnk középkori regényességgel ment végbe”, Szendrey Júlia-kutatás blog, 2019. szeptember 8.

Dokumentumok Petőfi esküvőjéről (kronikaonline.ro)