Dupla bicentenárium

Dupla bicentenárium

2022. szeptember 07.

Bizonyára elenyésző azok száma, akik első gondolatra párhuzamba állítanák Petőfi Sándort és az angol romantikus költőt, Percy Bysshe Shelley-t. Az 1749.hu szerzője, Bán Eszter cikkében rávilágít arra, hogy milyen szálak fűzik a 200 éve meghalt Shelley-t a 200 éve született Petőfihez.

Petőfi rejtélyes halálának körülményeit Jókai Mór állítja párhuzamba Shelley sorsával, amikor ezt írja: „Oda jutott el, ahova Shelley (ki iránt nagy előszeretettel volt, egy költeményét le is fordította); utolsó művei sorba állhatnak Shelley elűzött angyalaival, kik az egek urait szidják. Petőfi is így tűnt el, mint kedvenc költője, nem tudja senki, hova lettek?” Ha az önéletrajzi ihletésű Az apostol című elbeszélő költemény Szilveszter nevű főhősét vesszük alapul a Petőfi-biográfia hiányzó részleteinek rekonstruálásához, arra a regényes következtetésre juthatunk, hogy Shelley halála, illetve Petőfi születésének éve megegyezik, amit mellesleg az utóbbi születési anyakönyve is alátámaszt: „Kiskőrösön született 1822. év december 31-én, pontosan éjféli 12 órakor.”

A két költő rokonsága már Petőfi korában is evidens volt. Shelley hatása érződik az egymástól független, „csak sötét világnézetben rokon költemények” gyűjteményén, a Felhők-cikluson, mely formájában és tartalmában is rokonítható az angol romantikus Fragmentjeivel. Lényeges továbbá Az apostol „Shelley-ízű magva” is, melyet Petőfi személyes vonatkozásokkal, élmény-emlékekkel egészít ki. Azt, hogy a műben megjelenő szabadságeszmének Shelley a lángra lobbantója, Jókai Az én kortársaim című szövegéből is láthatjuk: „Valamennyien franciák voltunk! Nem olvastunk mást, mint Lamartine-t, Michelet-t, Louis Blancot, Sue-t, Hugo Victort, Béranger-t, s ha egy angol vagy német költő kegyelmet nyert előttünk, úgy az Shelley volt, és Heine, magok is nemzeteik kitagadottjai, s csak nyelvökre nézve angol és német, de szellemükben franciák.” Hasonlóképp, nem nehéz Az apostol lapjain felfedeznünk Shelley király- és papgyűlöletét. Mégis, az irodalomtörténet fontos szegmensétől fosztjuk meg magunkat, ha azt feltételezzük, hogy Petőfi csak a lázadó ideákat és a kihajtott ingnyakat kölcsönözte a politikailag veszélyes Shelley-től. Hogyan is tehetné, amikor a világirodalom egy erősen ambivalens megítélésű alakjáról beszélünk, akinek személye, mely egyaránt „megátalkodott istentagadó” és „a földi lét porában tehetetlenül vergődő angyal”, kétségtelenül átjárja költészetét?

Ha kíváncsi további indirekt és kézzelfogható kapcsolódási pontokra a két költő között, jó szívvel ajánljuk a teljes írást:

1749.hu

Az 1749 online világirodalmi magazint azzal a szándékkal alapították 2020-ban, hogy friss, hiánypótló és inspiratív világirodalmi tartalmakkal lássa el a magyar olvasót az ógörög epigrammáktól az orosz rapig, az antikvitástól napjainkig, Londontól az Antarktiszig, keresztül-kasul a szépirodalmi és értelmezői térfélen.