Megújult a tér „koronája”

Megújult a tér „koronája”

2022. augusztus 24.

Debrecen városának emblematikus Petőfi-szobra megannyi szakmaiatlan felújítási kísérlet után most végre valóban hozzá méltó állapotban ékesíti a Hajdú-Bihar megyei székhely teljes rekonstrukción átesett főterét.

Híres költőnk másfélszeres életnagyságú szobrát 74 éve, 1948-ban a magyar szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozata alkalmából helyezték el a cívisváros főterén. A körülbelül négy méter széles, lépcsős talapzatot és a három méter hetven centiméteres oszlopot, melyen a szobor állt – vélhetően költséghatékonyság miatt – akkoriban homokkőből készítették el, mely a legkönnyebben faragható és a legolcsóbb kőtípusnak számít. Köztéri alkotás alapanyagának a homokkő azonban nem alkalmas, mert nem képes ellenállni az időjárás változó és sokszor kíméletlen viszontagságainak. Észlelve a talapzat romló állapotát, azt a 90-es években leburkolták mészkővel, mely azonban igen hamar levált róla. Ám a 2000-es években az akkori városvezetés sem az időtálló és szakszerű megoldást választotta a probléma orvoslására, hiszen mindösszesen szürke lábazati vakolattal kenték le a talapzatot. Ez mára rendkívüli módon megkopott, felhólyagosodott és darabosra tört, így a felújítása már nem várhatott tovább. A teljes rekonstrukciót Győrfi Lajos, Magyar Örökség díjas szobrászművész és fia, Győrfi Ádám vállalta fel.

-Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter
X

A két szakember elbontotta a teljes talapzatot, s egy szakvéleményben gránit felhasználásra tettek javaslatot, mely nemcsak időtálló anyag, de mutatós is. A javaslatot Debrecen város vezetése megszavazta, így tavasszal elindultak a munkálatok. A kő beszerzésével egy nyíregyházi céget bíztak meg, aki a kedvező ár miatt Ukrajnából szerette volna a vörös gránitot behozatni. Ám időközben kitört a háború, a Kijevtől 200 kilométerre található bányatelepülést szétbombázták, a bánya- és üzemtulajdonos bőröndökkel Portugáliába menekült, a munkásokat pedig elvitték katonának. Mivel nem volt ember a kő kibányászására, más megoldáshoz kellett folyamodni. Ez a fajta, magas minőségű vörös gránit Ukrajnán kívül csak Finnországban fellelhető, így a körülbelül öt köbméter anyag a skandináv országból érkezett Debrecenbe, jókora késéssel és magasabb áron.

-Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter
X

A rekonstrukció nemcsak a talapzatot, hanem magát az 5-600 kilogrammos szobrot is érintette. A Medgyessy Ferenc szobrászművész által megálmodott alkotás a második világháború utáni évek szűkös anyagi helyzete miatt többféle anyagból készült: felhasználtak hozzá régi szobrokat és beöntöttek használaton kívüli ágyúkat is. A lába és az alsó része sárga rézből, míg a felső sárga és vörös rézből, valamint bronzból állt. Az évek alatt felrakódott, zöld színű réz-oxid felület olyan makacs volt, hogy semmilyen vegyszerrel, kizárólag homokfúvásos technológiával tudta Győrfi Lajos és fia eltávolítani. Ezután a rajta talált különböző festékrétegeket és maradványaikat távolították el püspökladányi műhelyükben. A négy részből álló szobordarabok korábbi ólombeöntéseit újra kellett hegeszteni és összedolgozni a felülettel. Ezt követte a patinázás, azaz meleg barna színt adtak neki, majd leviaszolták, amivel selyemfényt kapott az alkotás. A viasz nemcsak fényt, de az itteni klímánál körülbelül 10-20 évre védelmet is jelent a felületnek.

Nehéz volt a különféle anyagokat egyneműsíteni, a sárgát a vörös rézzel úgy összedolgozni, hogy a végeredmény egyszínű legyen, de végül nagyon szép lett a tér koronája, melyhez büszkén adjuk a nevünket.