Mi van a gyerek kezében?

Mi van a gyerek kezében?

2022. augusztus 9.

Úgy tűnik, szépirodalmi könyv egyre ritkábban, már ha a szabadidő eltöltését nézzük. Ha mégis offline lapozgatásra adja a fejét, a mai ifjúság a korábbi nemzedékek választásaihoz képest más műfajú köteteket emel le a polcról.

A magyar olvasóközönség kultúrafogyasztási szokásai területén rohamos változás figyelhető meg csak az elmúlt években is, főképp a fiatalok körében. A mezőny nagyban elmozdult a könyvek oldaláról a képes és mozgóképes médiumok javára. Kérdés, mi történik a könyvkultúrával?

A 19. századig a nők és a gyerekek nem voltak részesei és nem élvezhették ezt a fajta szabadidős tevékenységet, az írott szöveg olvasását. Egészen az 1920-as évekig is csupán németül tehették ezt meg a városi anyukák, mivel a magyar szépirodalom a német könyves kultúra része volt. A 19. században született olyan tömegmédium, az 1879-ben indult Magyar életképek című irodalmi divatnapilap, melyben a szerkesztők már megcéloztak kifejezetten fiatalokat. A Pesti Napló volt hazánkban az első újság, mely már gyerekrovattal jelent meg, melynek köszönhetően a szülőkkel együtt olvashattak a gyerekek.

Manapság fordított irányt vettek a folyamatok, az online lapok és kiadók megtartani igyekeznek a fiatal olvasókat, az ifjúsági irodalom területén verseny zajlik a kegyeikért. A kiadók kifejezetten ennek a korosztálynak indítanak különféle sorozatokat, az őket foglalkoztató témákat helyezik a középpontba, s az ő vélt nyelvükön vagy korosztályos témáikkal szólítják meg őket. De mit olvasnak a különböző korosztályú fiataljaink? Mit kellene olvasniuk? Van olyan, hogy kellene? Mennyire fontos, hogy szépirodalmat, illetve, hogy szöveges irodalmat fogyasszanak a diákok vagy az adaptációk is elérik ugyanazt a célt? E témát járja körbe három szakavatott olvasó az Olvasgat még ez a gyerek? című kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Művészetek Völgye Fesztiválon rendeznek meg.

-

Azt, hogy valaki olvasó ember lesz-e, nagyban befolyásolja az otthoni szocializáció, az otthon látott minták, a házi könyvtár gazdagsága, melyek hatással lesznek a későbbi szakmai pályafutásra is, ezt is alátámasztják a reprezentatív kutatások. Nem kétséges, hogy az olvasás szükséges és hasznos, hiszen összetett értelmezői műveleteket és elmélyült, koncentrált figyelmet igényel. Egészen más képességeket fejleszt, ha valaki online szörfözik és digitális felületeken olvas nem szépirodalmi szövegeket, vagy inkább csak képeket „értelmez”. A műfajok tekintetében is változás észlelhető. A kamasz olvasók gyakrabban választanak lektűröket, fantasy-sorozatokat, képregényeket. A kortárs ifjúsági irodalom bejárat lehet az olvasásra nevelésben, de ez a fogalom is különböző műfajú és színvonalú műveket ölel föl.

A beszélgetés nemcsak a jelen tendenciáival való szembenézésre ad alkalmat, de segít szétszálazni a változások előnyeit és hátrányait, azon kívül a szépirodalom-olvasás és a szövegolvasás játékban tartására is tesz javaslatokat. „Mi a munkánk során látunk jó gyakorlatokat, sőt magunk is követünk, illetve újra gondolva végzünk ilyeneket, így teszünk rá javaslatot az érdeklődőknek, milyen könyvet válasszanak a kisebb és nagyobb gyereknek, ami leköti, szórakoztatja őket és elősegíti a művészeti nevelésüket, az irodalmi szöveg, illetve a képzőművészet, a művészi illusztráció élvezetét” ‒ mondta el dr. Harmath Artemisz gyerekirodalmár, az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum vezetője.

-

Dr. Gombos Péter olvasáskutató a reprezentatív olvasáskutatás konkrét adatait hozza majd a beszélgetésre, melyből jól láthatóan kirajzolódik, mit, mikor és mennyit olvasnak a gyerekek, kik a kedvenc hőseik, és mely művekről gondolják, hogy jók. Kovács Gergely gimnáziumi magyartanár, a Mesecentrum kritikusaként frissen olvassa az ifjúsági irodalmi palettát, így megtudhatjuk tőle, mik a trendek, s ő milyen szempontok alapján szokott könyvet ajánlani.

-
 
A kerekasztal-beszélgetés ideje és helyszíne: 2022. július 31., 11.00, Művészetek Völgye Fesztivál – Petőfi Udvar, Kapolcs

A rendezvény Facebook-eseménye: 
Olvasgat még ez a gyerek?