423 oldalnyi kaland a reformkori Füreden

423 oldalnyi kaland a reformkori Füreden

2022. augusztus 9.

A helyszín a 19. századi Balatonfüred, ahol elmerülhet a pezsgő társasági életben, beleshet a neves Anna-bál forgatagába, találkozhat a kor hírességeivel, együtt izgulhat két szerelmes lány sorsáért, s átélheti a kor nagy természeti katasztrófáit is. Kedvet kapott? Csak vegye kézbe Fábián Janka Az Anna-bál szerelmesei című regényét. Az írónővel beszélgettünk.

A Balaton sok regénye történetének nyújt helyszínt, honnan a magyar tengerhez való kötődése?

Gyerekkoromban sokszor voltam a Balatonnál nyaralni és átutazóban is, s bár alapvetően Budapesten élek, egy ideje van egy kis lakásom Balatonfüreden. Ennek köszönhetően most is sok időt töltök ott, nemcsak nyáron, hanem minden évszakban. Nekem a Balaton maga a csoda, nagyon közel áll a szívemhez, a selymes, lágy vizével, kultúrájával, gasztronómiájával és boraival.

-Fábián Janka (fotó: Máté Péter)
Fábián Janka (fotó: Máté Péter)

Miért választotta az Anna-bált a regény központi szálának?

Nagyon régóta foglalkoztat a bál köré szövődött, közel 200 éve élő legenda. Eszerint az első bált 1825-ben rendezték a balatonfüredi Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna tiszteletére. Kevesen tudják azonban, hogy a lány valódi neve nem Anna, hanem Krisztina volt. Az eladósorba került lány kezét állítólag ezen a bálon kérte meg Kiss Ernő, a későbbi aradi vértanú. Amikor a könyv írására készültem, alapos és hosszas kutatómunkába fogtam, és bizony semmilyen írásos forrást nem találtam mindezek bizonyítására.

Ennek ellenére a regény alaptörténetét mégis erre a bálra helyezte.  

Arra jutottam, hogy ha egy legenda lassan két évszázada tartja magát, annak biztosan van valami valóságalapja. A reformkorban nagy élet folyt a Balatonon, ahová akkoriban nem elsősorban fürödni, és nemcsak a savanyú víznek hála, gyógyulni jártak az emberek, hanem mulatozni, szerenádokat adni, csónakázni, zenés vízitúrákon részt venni, és még politizálni is. Egymást érték a bálok, így valószínűleg nem cikkeztek mindegyik alkalomról, ezért maradhatott ki a Horváth-ház eseménye is. Ezt támasztja alá az is, hogy az első, forrással bizonyítható, 1836-ban tartott bált olyan magától értetődő módon említi a sajtó, mely azt feltételezi, hogy azt már jó pár megelőzte. A korabeli lapokat böngészve azt láttam, hogy annak volt igazán hírértéke, ha egy esemény ritkaságnak számított és szenzációszámba ment. Ilyen volt például József nádor és családja látogatásai Füreden, az ő tiszteletükre rendezett bálok már visszaköszöntek a lapokban. Azt, hogy az a bizonyos 1825-ös bál valóban megtörtént, vagy sem, már sosem fogjuk megtudni, ami nem is baj, ez a titokzatosság hozzátartozik ennek a történetnek a varázsához, épp ezért gondoltam úgy, hogy remek témája lehet egy regénynek.

Megfogta ez a romantikus anekdota, vagy miért ezt a címet adta a könyvének? 

Mert egy gyönyörű történet, tele rejtéllyel, titokzatossággal és megválaszolatlan kérdésekkel. Bevallottan azért is ez a címe a könyvnek, mert „olvasófogó”, hiszen az Anna-bál témája mindenkinek kedves. Nyilván szó is esik a bálról benne, de valójában a regényem a füredi reformkorról szól. Számos történést, korabeli eseményt említek, s nem csak a pozitívakat. A reformkor ugyanis, amit Füred aranykorának mondanak, nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, kolerajárvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett. Ezek ugyancsak helyet kaptak a könyvben.

-

Olyan mesterien keveredik a valós a fikcióval, hogy azt hihetnénk, eredetileg is minden így történt. 

A könyveimben mindig fiktív alakok a főszereplők, akiket belehelyezek adott történelmi korokba. Ezt azért teszem, mert egyrészt nem életrajzi vagy ismeretterjesztő könyvet írok, másrészt ezekkel a hősökkel „azt csinálhatok, amit akarok”, bátran játszhatok a fantáziámmal. Azért is szeretek történelmi regényt írni, mert velem el tud szaladni a fantáziám, s ez azért ad neki egy szigorú keretet. Ha ezt a fantáziajátékot valóban élt emberekkel túlzásba viszi az író, az szerintem néha már a kegyeletsértés határát súrolja, sőt olykor át is lépi, amit én nagyon nem szeretnék. A kitalált személyek és történetek mellett ragaszkodtam a történelmi tényekhez is, igyekeztem a valós hátteret a lehető legalaposabban kikutatni, még akkor is, ha ez sokszor a legendás motívumok rovására ment. Épp ezért felbukkannak korabeli alakok is a regényben, akik valóban megfordultak akkor Füreden, így találkozhat az olvasó Deák Ferenccel, Wesselényi Miklóssal, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral és még sok más hírességgel is.

Alapvetően egy romantikus történet; a nőkön kívül kiknek ajánlja még? 

Aki érdeklődik a történelem iránt, szereti a romantikus, szerelmi történeteket, szívesen gazdagodik kultúrtörténeti adalékokkal, megismerné az Anna-bál eredetét, a korabeli divatot és szokásokat közelebbről, azoknak biztosan nem okoz majd csalódást. Ahogyan minden regényben, ebben a könyvben is sok-sok tájleírással találkozik az olvasó, megjelenik a tó, a környező tájak, a település változó arca. Egyszóval, aki szeretne egy kicsit a reformkori Balatonfüred utcáin barangolni, s megnézni, kikkel lehetett akkor szembe találkozni, annak jó szívvel ajánlom. S már készül a folytatás, A Szabadság szerelmesei, mely a regényem főszereplőinek életét viszi tovább, érintve már a 1848‒49-es forradalmat is.

Muszáj megkérdeznem, járt már valaha Anna-bálon? 

Nem, soha nem voltam, és nem is tervezem. Engem a bálnak inkább a sok évtizedes és rendkívül gazdag hagyománya és a titokzatos története érdekelt és érdekel, de a bállal egy időben megrendezésre kerülő Anna-fesztiválra már régóta szeretnék ellátogatni.