A ruhákban él tovább a múlt

A ruhákban él tovább a múlt

2022. augusztus 9.

Nincs Magyarországon még egy olyan gazdag és közel 200 éves hagyománnyal büszkélkedő rendezvény, mint a balatonfüredi Anna-bál. A patinás társasági eseménynek nemcsak a miliője tradicionális, de a vendégek és a bál szépe választáson induló lányok ruháján is visszaköszön a reformkor. Azt, hogy hogyan és milyen módon, Schiffer Miklós divatszakértőtől, zsűrielnöktől kérdeztük meg.

Mióta vesz részt a bál életében?

Először magam is bálozóként érkeztem, de aztán sok éve kaptam egy felkérést a zsűri elnöki posztjára, melyre örömmel mondtam igent. Egyrészt mert ez a munka kapcsolódik a szakmámhoz, másrészt pedig szívvel-lélekkel azonosulni tudok a bál hitvallásával és hagyományaival. Fontos itt is megjegyeznem, hogy a zsűri nem önkényesen választ. Az Anna-bál szépe versenyre jelentkezők ajánlások útján juthatnak azon 15 lány közé, akik közül aztán a zsűri választja majd ki a királynőt és udvarhölgyeit. Mindig törekszünk arra, hogy a legjobb és legigazságosabb döntést hozzuk, s arra is, hogy ha már hagyományosan ehhez a városhoz kötődik a bál, a díjazottak között legyen füredi is. Úgy gondolom, hogy amíg a klasszikus szépségversenyeknek nincsen helyük a mai világban, addig egy ilyen szép, reformkori tradíción alapuló, nem húsvásárízű szépségkirálynő-választásnak nagyon is.

-Schiffer Miklós (Fotó: Schram András)
Schiffer Miklós (Fotó: Schram András)

Mi jellemezte a reformkori divatot stílusirányzat és anyaghasználat tekintetében?

A reformkort a divat terén is leginkább az a törekvés hatotta át, hogy elszakadjunk a Bécs által diktált, nemzetközi divattól. A magyar arisztokraták és nemesek – akik lényegében a közélet főszereplői voltak – igyekeztek a magyar hagyományokat és a nemzeti jelleget visszahozni az öltözködésbe. Így kerültek a sujtásos ruhák, férfiaknál a csizmával hordott szűk nadrágok, nők esetében a fűzős, derékban szoros, bő szoknyás ruhák a mindennapos viseletbe. Az anyaghasználatot is a klasszikus értékrend és irányzatok jellemezték. Meggyőződésem, hogy ezeknek a hangsúlyosan magyar hagyományú ruháknak – persze modern anyagokból és kényelmes viseletként megvarrva – a mai alkalmi öltözetben is helyük lehetne, de amíg az osztrákok és németek ezt ügyesen átmentették, nálunk sajnos a különféle hozzájuk tapadt, nacionalista felhang miatt nem tudtak meghonosodni.

-
   
Miért cél a reformkor divatjából egyes elemeket a bál „dresszkód”-jába is átültetni?

Azért, mert ez egy nagyon szép hagyomány, melynek helye van a jelenünkben és a jövőnkben egyaránt. A kezdetek óta arra törekszünk, hogy ez a reformkori tradíció semmikép se vesszen el, hiszen a bál 197 évvel ezelőtt ebben az időszakban indult útjára. A tradíciót és a klasszikus értékeket érzem ebben a bálban, mellyel nem vagyok egyedül, ennek köszönhető az, hogy évről évre rendkívül népszerű és mindig telt házas az esemény. Olyan hangulatot áraszt, ami semmilyen más rendezvényen nem utolérhető. Ez nem egy luxury vagy elit bál, ez egy igazi füredi bál, s ettől igazán szép, elegáns és felhang vagy máz nélkül tud kifinomult lenni. Mindemellett egy olyan társadalmi eseménynek is számít, ahol a politika és a gazdaság szereplői úgy tudnak találkozni, hogy annak semmilyen félreérthető hangsúlya nincs.

Hol és milyen módon köszön vissza a reformkor a báli öltözetekben?

A rendezvény protokolláris dresszkódja a „black tie”, azaz a szmoking, és nőknél a hosszú ruha, mely öltözködési előírást a legnagyobb örömünkre évről évre minden bálozó betartja. Emellett persze nagyon szeretjük, ha valaki reformkori vagy ezt a korszakot bármilyen módon megjelenítő ruhában érkezik. Füreden élénk a hagyományőrzés, közülük a legtöbben általában szándékosan klasszikus, korabeli öltözetben jönnek, de szoktam látni a bálozók ruhái között Bocskait is. A szépségversenyre jelentkező lányoknak nem írjuk elő, de sugalljuk, hogy ezen a bálon tradicionálisan erős hangsúlyt kap a reformkori hangulat. Mindezt túlerőltetni sem szabad, mert az egész könnyen átmehet jelmezbálba, ami nagyon nem lenne jó. Mindig kérjük, hogy ne csak fehér és menyasszonyi jellegű ruhákban gondolkodjanak, ez egy olyan alkalom, amikor helyet kaphatnak a színes, rózsaszín, világoskék, vagy akár világoszöld ruhák. Nekem személy szerint az tetszik, ha valaki nem egy az egyben reformkori öltözetet ölt magára, hanem inspirálódik a kor divatjából és stílusából, s egyedit csempész a ruhájába. Erre minden évben vannak jó példák, tavaly megakadt a szemem egy romantikus, csodaszép ruhán, melyhez a viselője egy reformkori hímzésekkel ellátott mellényt vett fel. Ahogyan az élet egyéb területein, úgy az Anna-bál esetében is igaz: a kevesebb mindig több.