Életre keltett néphagyomány

Életre keltett néphagyomány

2022. június 30.

Ismét fontos állomásához érkezett a Magyar Géniusz Program. Június 29-én Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban megnyílt ugyanis a program első, pályázati támogatásból megvalósuló fejlesztése, az „Igaz vót ám ‒ Egy vállusi summás asszony mesevilága” című időszaki tárlat.

A Magyar Géniusz Program egy olyan nagyszabású pályázati programot ölel fel, mely a vidéki muzeális intézmények számára nyújt anyagi támogatást állandó és időszaki tárlatok létrehozására, valamint tudományos kutatások végzésére. A 25 millió forintos támogatásból megvalósuló kiállítás célja, hogy élményközpontú módszerrel mutassa be a kulturális identitás egyik jellegzetes néprajzi értékét, a népmesét. A népmese, mint folklórműfaj különlegessége, hogy egyszerre kollektív és egyéni alkotás is. A szájhagyomány útján terjedő történetek a mesemondás pillanatában egyéni megnyilvánulások, mégis szoros interakcióban a közönséggel formálódnak és öröklődnek tovább. Olyan kollektív lélektani tükör, ami nem csak szórakoztat, hanem csoportösszetartó erővel is bírhat. 

-Fotó: Belovári András
Fotó: Belovári András
X

A Balatoni Múzeum adattára őrzi egykori néprajzkutatónk, dr. Petánovics Katalin által az 1970-es években Válluson gyűjtött népmeseanyagot Benke Jenőné Teréziától. A ritka anyagot a muzeológia eszközeivel és a népmeséken keresztül dolgozta fel Molnár Csenge néprajzos muzeológus, és egy izgalmas tárlat keretében mutatja be a múzeum. A tervezők arra törekedtek, hogy a folklóremlék a keszthelyi és környékbeli hagyományokat éltető alkotók által újra életre keljen, ezáltal a tárlat kifejezi az élő népművészet értékét és a tovább örökítés fontosságát is. 
A látogató három termet jár be és egy képzeletbeli utazásra indul az annak idején summásoknak nevezett mezőgazdasági idénymunkásokkal a mesék birodalmába. Amíg az első terem kifejezetten ezt a társadalmi csoportot és benne a mesemondó asszonyt mutatja be, addig a második egy sötét erdőben magukat a meséket, a harmadik pedig egy jellegzetes történettípust, a varázsmesét teszi átélhetővé hét próbatételen keresztül. Családoknak, felnőttek kíséretében érkező gyermekek számára ajánlott elsősorban a tárlat, de ha a felnőttek vállalkoznak arra, hogy mesélnek arról, mit olvasnak és látnak, egészen kisgyermekkortól is élvezetes lehet.  

-Fotó: Belovári András
Fotó: Belovári András
X

Kevés olyan kiállítás van, ami átkötést képez a múlt és a jelen értékteremtő munkája között az által, hogy bevonja a helyi alkotóközösséget, mint a kiállítást formáló társszerzőket. Ismerve az archívumi anyagot, a kurátor felkérte a Keszthelyen és környékén tevékenykedő helyi identitást őrző és erősítő népművészeket arra, hogy vegyenek részt a tárlat megvalósításában. Dóra Áron mesemondó tolmácsolásában hallhatjuk a történeteket, a kurátor kérésére pedig olyan jeles alkotók értelmezték a kiállításban elhangzó népmeséket, mint Bereczky Csaba fafaragó és Riskó Erzsébet népviseletes babakészítő. Alkotásaikkal megjelenítették a mesék egy-egy részletét, ez által a látogató nemcsak hallottak alapján, hanem vizuálisan is találkozhat a történetekkel.  

-Fotó: Belovári András
Fotó: Belovári András
X

Az elnyert támogatásból később még egy, a tárlathoz kapcsolódó játszótér is létrejön. A kiállítás 2024. január 31-ig látogatható, mely időtartam alatt számos kísérőprogram, múzeumpedagógiai foglalkozás is várja az érdeklődőket.