Hordható Örökségünk

Hordható Örökségünk

2022. május 13.

Az áprilisi Budapest Fashion Week volt az egyik állomása annak az álomnak, melyet Bükki Tamara divattervező és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közösen valósított meg. Petőfi Sándor Bács-Kiskun megyei származására emlékezve és a költő születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve születtek meg a meseszép, megyei motívumokkal díszített FI200 ruhakollekció darabjai.  

Honnan a FI200 elnevezés? 
Az önkormányzattól jött az ötlet, mely utal PetőFI-re, illetve a mi FIunkra. Szerettünk volna egy kis csavart belevinni, hogy biztosan mindenki elgondolkodjon rajta.

Mi volt az alapkoncepció? 
Az önkormányzat egy pályázatot írt ki a bicentenárium kapcsán, melynek csak egy részét tette ki ez a ruhaprojekt. Alapvető cél volt, hogy Bács-Kiskun megyei motívumokkal készítsek modern, utcán is hordható ruhákat. Ilyen formán szerettünk volna a Petőfi-emlékévhez mi is értéket hozzáadni, másrészt nem titkolt cél volt a helyben lakók identitásának erősítése is. Nemrégen volt egy divatbemutató Kiskunfélegyházán, s jó volt látni az emberek arcát, ahogyan rácsodálkoztak városházájuk szecessziós motívumaira a ruhákon.

Hogyan zajlott az alkotás folyamata? 
Rengeteg, csodálatosnál csodálatosabb motívumot kaptam, melyek közül – nagy nehezen – tízet kiválasztottam. Az eredetileg tervezett tíz ruha helyett a végén negyvenhét készült, mert képtelen voltam leállítani a fantáziámat. Illetve azt is tudtam, hogy az egész egy divatbemutatóval fog zárulni, s azt tíz darabbal nem igazán lehet megtartani. A motívumok alapos áttanulmányozását követően látványterveket készítettem, megálmodtam a különféle ruhafazonokat. Szerencsére az önkormányzat elképzelése találkozott az enyémmel, mert nekem is alapelvem, hogy könnyen viselhető ruhákat tervezzek, amelyekbe csak beelugrik a viselője, nem kell csavarni, kötni, patentozni. Miután ezekben megállapodtunk, a fazonokat párosítottam a motívumokkal. Készültek női, férfi és kislány darabok. A férfiaknak inget és mellényt, a nőknek blúzt, szoknyát, inget, egész ruhát és nadrágot terveztem.

-
X
  
Ezek szerint örömmunka volt a javából? 
Abszolút! Ez volt az első alkalom, hogy népi motívumokkal kellett dolgoznom, de nagyon magával ragadott. Egyrészt mivel én is bács megyei vagyok, kiskunmajsai, jó volt kicsit elmerülni a szülőföldem múltjában, az őseim kultúrájában, másrészt kihívás is volt, mert eddig még senki nem házasította a Bács-Kiskun megyei népi motívumokat modern ruhákkal. Elhatároztam, hogy ezentúl csak saját tervezésű, magyar motívumos ruhákkal fogok foglalkozni, természetesen átlépve most már Bács-Kiskun megye határain. Nyolc éve foglalkozom saját tervezésű ruhákkal, s az, hogy ezt elvihetem a népi motívumok irányába, meghaladja a gyerekkori álmaimat is.

Vannak kedvencei?  
A legjobban a hartai bútorfestészet motívumai nőttek a szívemhez, mind színvilágukban, mind a formájukat tekintve. Ráadásul úgy tudom, azokat eddig még senki nem jelenítette meg ruhán. A másik az ókalocsai, melyek közül egy nagyon egyszerű formájú és színvilágú, középkék virágos motívumot választottam, amiben csak kék, fekete és zöld szerepel. Amit még mindenképpen megemlítenék, az a kecskeméti suba motívum. Egyszerűen meseszép!

-
X
 
Utcán hordható, megvásárolható darabok készültek, mit gondol, mekkora kereslet lesz rájuk? 
Véleményem szerint pont a bennünket ellepő tucat divatáruk miatt vágynak egyre többen igényes, egyedi ruhákra, s hajlandóak ezért akár többet is fizetni. Szeretném hinni, hogy a fenntarthatóság is tudatosul, s mind többen elégszenek meg kevesebb, de különleges ruhaneművel. Sok pozitív visszajelzést kaptam már eddig is. Volt olyan kislány, aki csak ebben a ruhában volt hajlandó elmenni az óvodai ünnepségre, egy másik vevőm magának és az unokáinak is rendelt, s ezeket a ruhákat fogják Dubajban viselni egy eseményen. A vevők 80%-a egyelőre bács megyei, de megkerestek már Ausztráliából és Budapestről is olyanok, akiknek a szülei vagy rokonai például hartaiak. Nekem ez a legfontosabb: a vásárlók visszajelzése és öröme. Azt gondolom, ez egy működő módja annak, hogy a tradícióinkat, az értékes örökségünket éltessük, megszerettessük azokat és továbbadjuk a fiatalabbaknak.