Mely házakban lakott Selmecbányán Petőfi?

Mely házakban lakott Selmecbányán Petőfi?

2022. május 10.

A jogászként dolgozó, negyvenkét éves dr. Fricz-Molnár Péter rajong a világörökség részeként jegyzett Selmecbányáért. Idén Selmeci írások címmel illusztrált tanulmánykötete is megjelent. 

„Hobbitörténészként” végzett selmeci bányászati és erdészeti akadémiai, valamint város- és családtörténeti kutatásai kapcsán kerültek látóterébe Petőfi egykori lakhelyei, s ezek margóján hozta nyilvánosságra munkája eredményét, ezzel is hozzáadva a Petőfi bicentenáriumi megemlékezések sokszínűségéhez. 

Dr. Fricz-Molnár Péter ősei Selmecbányán éltek, az 1700-as évektől selmeci bányapolgárok voltak, főtéri palotával (ma is Fritz-ház), katolikusoknak ajándékozott heggyel (ez ma a híres Kálvária). A család és a város összefonódott múltja keltette fel évekkel ezelőtt az érdeklődését. „Mindig lenyűgözött a város, sokat sétálok görbe utcáin fel-le, s tudni akartam, hogy az egykori selmeci líceumon elhelyezett, magyar nyelvű Petőfi-emléktáblán kívül, vajon hol tudok még fejet hajtani Petőfi emléke előtt? Hol jusson eszembe a Selmecen írt A Hűtelenhez című Petőfi-vers kezdősora, az »Esküszegte lyánka«? Sokat adott őseimnek Selmec, s most szerettem volna valamit én is visszaadni neki, az egykor fényes múltja és a Petőfi-házak emlékezetét.” 

-
X

Petőfi 1838–39-ben a mai szlovákiai Selmecbányán végzett tanulmányokat, ahol az 1900-as évek elején az egykori iskolája mögötti utca még viselte a nevét. Az 1880–90-es években Selmecen még köztudott volt, hogy Petőfi egykor mely házakban lakott evangélikus líceumi diákként, ezek közül kettőt sikerült beazonosítania dr. Fricz-Molnár Péternek. Ezek az épületek ma is megvannak, napjainkban is láthatóak, köszönhetően annak, hogy a város településszerkezete szinte semmit nem változott. Ebből adódik az ősi bányaváros varázsa, mely Csontváryt, vagy a szintén volt selmeci licista Mikszáthot is megihlette. Az egykori épületek mai azonosítását összetett, de a közgyűjteményi digitalizációnak köszönhetően viszonylag rövid kutatás segítette. A digitálisan elérhető 1880–90-es évekbeli selmeci hetilap már közölte Petőfi lakhelyeit. Ezekről az újság vagy kerülettel és házszámmal, vagy csak kerületjelöléssel (például III. kerületi Schoutsik-ház) vagy az akkori tulajdonos nevével (pl. Medzny-ház) tudósított. Előbbi esetben a Petőfi-ház az egykori, kerületet és házszámot tartalmazó várostérképet a mai térképre vetítve könnyedén beazonosítható.  

Abban az esetben volt a kutatónak nehezebb dolga, amikor a korabeli selmeci hetilap az adott épületet csak Medzny- vagy Schoutsik-házként említi. Akkoriban a helyi lakosok tudták, hogy ezek a házak hol találhatók, ellentétben a mai kor emberével. Ebben az esetben a – digitálisan ugyancsak elérhető – selmeci anyakönyveket és újságokat hívta segítségül dr. Fricz-Molnár Péter. A példánál maradva, egy Medzny nevű 1880–90 körüli selmeci születés esetén az anyakönyvbe beírták a kerületet és a házszámot is. Emellett a korabeli újságban megjelent a Schoutsik-ház árverési hirdetménye, mely szintén tartalmaz selmeci házszámot, így ezen az úton elindulva tudta ezt a két házat is beazonosítani.  

-
X

A négy Petőfi-házból kettő mai helymeghatározása azért nem sikerült, mert az ide vonatkozó, korabeli selmeci térképek hiányosak, töredékesek, így csak városrész vagy utcaszintű azonosítás volt lehetséges. 

A teljes tanulmány az alábbi hírlevél 49. oldalától olvasható el:

https://www.ombkenet.hu/images/doku/2022/hirlevel/hirlevel_2022_11.pdf