Páratlan páros

Páratlan páros

2023. január 04.

Érezte már azt, hogy visszatekerné az idő kerekét és elvegyülne régebbi korok miliőjében? Netán találkozna hajdani nagyjaink egyikével? Mit szólna egy utazáshoz a 19. század végére, ahol eltölthetne egy kötetlen, humorral fűszerezett órát Adyval és Petőfivel? A Nézőművészeti Kft. mini színházi társulata egy lebilincselő képzeletbeli utazásra hívja a kalandra éhes nézőket. Scherer Péterrel, az Ady/Petőfi című darab rendezőjével beszélgettünk.  

A társulat repertoárjának egyik fő pillérét, a klasszikus darabok mellett, az ifjúsági előadások alkotják. Miért célozták meg kifejezetten a fiatalokat? 
A fiatalokkal való nyílt párbeszéd és őszinte kommunikáció fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mi a színház eszközeinek segítségével próbáljuk meg az őket foglalkoztató problémákat feldolgozni, és ily módon reflektálni bizonyos társadalmi kérdésekre. Több olyan témát is választottunk egy-egy előadásunkhoz, amelyeket a társadalmi megítélés a mai napig tabunak tart. Az első ilyen rendezésem, A gyáva című drogprevenciós előadás volt, mely egy heroinista fiú történetét dolgozza fel. Tizenkét éve mutattuk be és május elején tartjuk az 500. előadást. A Soha senkinek és a 7 nap című darabok egy-egy kortárs regény adaptációi. Az előbbi a családon belüli erőszak, míg az utóbbi az iskolai zaklatás témakörét járja körbe. 


Az Ady/Petőfi előadás ötlete hogyan született? Hiszen első látásra nem igazán illeszkedik az említett produkciók sorába.  
Egyszer A gyáva című darabot játszottuk egy gimnáziumban, s ahogy mentünk az iskola folyosóin, a falon megláttuk nagy költőink képeit, Balassitól József Attilán át Adyig. Bementünk az osztályterembe, és azon kezdtünk el hülyéskedni, mi lenne, ha egyszer úgy kezdenénk el egy előadást, hogy bejönne egy színész és teljesen egyszerűen azt mondaná: jó reggelt kívánok, Petőfi Sándor vagyok, 1823-ban születtem Kiskőrösön. Minden póz és színházi körítés nélkül. Ez annyira megtetszett mindenkinek, hogy a spontán ötlet egy szempillantás alatt valós tervvé vált. A korábbi ifjúsági előadások tapasztalatai miatt, mindenképpen kétszereplős darabban gondolkodtunk, s több variáció után végül letettük a voksunkat Ady és Petőfi furcsa, mégis több szempontból érdekes és párhuzamba állítható párosa mellett. 

-
X

Mivel más korban éltek, nem ismerhették egymást személyesen, miért pont őket választották?  
Ady és Petőfi azon nagyjaink közé tartoznak, akikről mindenkinek van valamiféle véleménye. A maguk idejében mindketten elképesztő tehetségek, idolok voltak, afféle korabeli rocksztárok. Bár nem találkozhattak, Ady ismerte és elismerte Petőfi munkásságát. A Petőfi nem alkuszik című prózai írásában hosszan méltatja tehetségét, s bizonyos tekintetben önmagához hasonlónak tekinti. Kiterjedten ír arról, hogyan lett Petőfi szerelmes, miként találhatta meg Szendrey Júliát, és hogy milyen színész volt. Ezt az írást egyébként felhasználta arra is, hogy Petőfi személyén keresztül ostorozza a ’48 utáni magyar politika összes vezetőjét, szidja Kossuthot, Deák Ferencet, Tisza Kálmánt. E mű kapcsán döntöttük el, hogy e két költőóriás életét állítjuk párhuzamba az előadásunkban. A kutatómunka során minél többet tudtunk meg róluk, annál több közös pontot találtunk a személyiségükben, például a makacsságuk, politikához való viszonyuk, forradalmi lelkesedésük stb. Dr. Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum kurátora és dr. Fráter Zoltán, az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténet tanszékének docense nyújtottak szakmai segítséget a darab elkészítésében. Több órát meséltek nekünk arról, milyen volt valójában e két költőnk, rengeteg kevésbé ismert anekdotát és történetet osztottak meg velünk.  

Valójában rendhagyó irodalom óra vagy színházi darab várja a diákokat? 
Mi elsősorban színházi előadásként tekintünk rá, amelyből – szándékaink szerint – egy-két izgalmasan új részletet is megtudhatunk kettejük életéről. Az Ady/Petőfi darab a két költő egyfajta párhuzamosított életrajza, melyben különböző autentikus szövegek, levelek, prózák, napló- és versrészletek hangzanak el. Szó esik az iskolákhoz, szülőkhöz, pénzhez, utazáshoz, nőkhöz, szerelemhez, hatalomhoz, politikához és a halálhoz fűződő viszonyukról is.  
Az ilyen jellegű iskolaszínházi előadásaink technikailag rendkívül egyszerűek, hiszen nem használunk díszletet, világítást, mégis szokatlanul személyes hangvételük miatt teljes értékű színházi előadás élményét nyújtják. Sokszor alkalmazunk interakciót, megszólítjuk a diákokat, például lányokkal olvastatjuk fel Szendrey Júlia vagy épp Csinszka szerelmes leveleit. Adyt Katona László, Petőfit Kovács Krisztián alakítja, a dramaturgiát és a vonalvezetést pedig Gyulay Eszterrel közösen alkottam meg.  

-
X

El lehet érni a fiatalok ingerküszöbét egy irodalmi témájú előadással? 
Nekem ars poeticám, hogy nincs színház humor nélkül, sőt, az igazán súlyos témákat is így lehet igazán befogadhatóvá tenni. Bár kevesen tudják, de Petőfi egy nagyon jó humorú ember volt, Ady prózájában azonban nemigen találtunk ilyen jellegű részeket. Ezért kitaláltunk úgynevezett „sapkás karaktereket” is, melyeket ugyancsak a két színész alakít (a különböző fejfedők cserélgetésével váltanak egyik szerepből a másikba). Ők amolyan vicces figurák, akik az utca emberének nyelvén beszélnek a két költőről, sokszor fals vagy csak félinformációkat ismerve. Így kap szerepet egy Petőfi életművébe kissé belegabalyodó rossz tanuló, vagy egy erdélyi bácsi, aki Ady alkoholizmusát firtatja.  

Kár, hogy az állami oktatásban nincs mód és lehetőség ezekre az újszerű interpretációkra. 
A magyar irodalom oktatás jó pár évtizede úgynevezett műközpontú, tehát nem vizsgálja azt, hogy az író a verseket milyen élethelyzetben, hol és mikor alkotta meg. Ehelyett csak azt boncolgatja, mire gondolhatott a költő, s ennek tükrében elemzi a művet. Ady Párizsban járt az ősz című verse az egyik legszebb, mely a halálról, az elmúlásról szól. Nem sokkal azután írta, hogy kiköltözött Párizsba és diagnosztizálták nála az akkor még gyógyíthatatlannak számító betegséget, a szifiliszt. Ha mindezt tudjuk a mű olvasásakor, teljesen más megvilágításba kerülhet az egész vers. Mi a költő életútjának részletes megismerésén keresztül próbáljuk meg közel hozni a személyiséget. Mindez valóban eltér a jelenlegi irodalomoktatás trendjétől.  

-
X

Milyenek a fiatalok visszajelzései? 
Maga a tény, hogy az Ady/Petőfit eddig már 200-szor játszottuk, szerintem magáért beszél. Ennek az előadásnak a témája kevésbé húsbavágó a fiatalok számára, ezért nincs mindig könnyű dolgunk, de őszintén mondhatom, óriási a sikere a darabnak, hallatlanul élvezik a diákok. Többször előfordult már, hogy egyesek alig akartak beülni a terembe, vagy hátat fordítva az utolsó padból hallgatták az órát. De aztán az első, igazán humoros blokknál mégis megfordultak és onnan már végig élvezettel nézték az előadást. Ráadásul – a többi ifjúsági előadásunkhoz hasonlóan – az Ady/Petőfit is egy „feldolgozó” beszélgetés követi. Kortárs írókat viszünk az iskolákba, igazi hús-vér magyar költőket, így például Tóth Krisztinával, Parti Nagy Lajossal, Dragomán Györggyel, Szabó T. Annával, Háy Jánossal, Lackfi Jánossal, Szálinger Balázzsal, Bognár Péterrel találkozhattak a diákok.  

A darabot nem csak Magyarországon játsszuk, legnagyobb örömünkre már több határontúli magyar városban, Erdélyben és Szlovákiában is bemutathattuk. Oslóban a nagykövetség, Stockholmban pedig helyi magyarok látták vendégül a produkciót. Ha a nézőink közül csak néhány úgy megy haza, hogy kedve támad levenni a polcról egy Ady- vagy Petőfi-kötetet, már megérte minden fáradságunk. 

Az előadást megrendelni, s további információt kérni itt lehet: nezomuveszeti@gmail.com 

https://nezomuveszeti.hu/